Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Debrecen Árpád-kori és középkori régészeti kutatottsága

szentély sarkainál levő „hosszan kiugró támfalak... a csúcsíves korra vallanak". 9 A templom körüli temető soros rendben fekvő sírjaiból is feltárt néhányat. Mivel a sírok leletei között jellegzetesen XIII. század előtti nem volt, Zoltai kormeghatáro­zását annyiban pontosíthatjuk, hogy a templomot jóval a tatárjárás után is épít­hették, szentélye valószínűleg átépített. 1285-től a debreceni uradalom tartozéka. Elnéptelenedése 1553-ban megkezdődött. Földjét 1605, illetve 1623-tól részben adománybirtokként, a többi részeket zálogjogon szerezte meg Debrecen. 1913-ban visszatért Zoltai az erdőspusztákra. Előbb Nagy- vagy Belsőgúton a fennálló Árpád-kori templomrom földben levő déli és északi alapfalait, az egye­nes záródású szentélyt és a mellette levő északi sekrestyekápolnát ásatta fel. Ez­után ettől két kilométerre a felszíni törmelékek nyomán megtalálta Kis- vagy Kül­só'gút kisméretű, félköríves szentélyzáródású egyháza alapozásának maradványa­it. Ezt a templomot román stílusúnak határozta meg, a Nagygúton épített későbbi egyházat pedig a XIII. század utolsó negyedére keltezi. 10 Kutatását itt a fennálló falak szerény mértékű állagmegóvása és megerősítése követte. A két falut 1594­ben nagy pusztítás érte, sok család költözött be Debrecenbe. Mindkét Gút 1660­ban teljesen elpusztult. 1914 kora őszén, amikor már folyt az I. világháború, szerény kutatást végzett a vámospércsi úttól északra, az úgynevezett Perzse-dombon. Az okleveles anyag és kéziratos térképek nyomán itt kellett feküdni Szalóksámson falunak. Fel is lelte az 1347-ben írott forrásban szereplő Szent Adalbert tiszteletére emelt templom ala­pozása döngöltagyag-maradványait. Ezekből az alaprajzra következtetni nem tu­dott. 11 A templom körüli temető napvilágra került néhány sírjában lelt S végű hajkarikák alapján gondoltunk arra, hogy az egyház a XIII. században már meg­épült. A falu a XIV-XV. század fordulóján elnéptelenedett, mint pusztabirtok ke­rült 1438-ban Debrecen kezére. A világháború után majd csak 1923-ban folytatta Zoltai feltáró munkásságát. A nagycserei erdőspusztán, annak keleti részében egy kis homokdombon megásatta Soma falu templomhelyét. Az egészen kisméretű templomnak csak a döngölt fe­kete anyag alapozását találta meg, szentélye félköríves záródású volt. Az egy­házat román kori eredetűnek határozta meg. 12 A falu csak 1332-től szerepel forrá­sainkban, de személynévi eredetű elnevezése és templomának alaprajza alapján 9 Zoltai: Települések. I. m. 42-43. és a vázrajz Zoltai ásatási naplójában a Déri Múzeum régé­szeti gyűjteménye adattárában. 10 Zoltai: Települések. I. m. 37-39. 11 Zoltai: Települések. I. m. 51-52. 12 Zoltai: Települések. I. m. 50. és a feltárt falak alaprajza a Déri Múzeum régészeti gyűjteménye adattárában. - Zoltai és nyomában Balogh István ezt a Bihar megyei Somát egynek vették a Debreceni Dózsa kezére 1311-ben adománybirtokként került szabolcsi Somával, mely Fegy­vernek és Cuca között keresendő. Lásd Módy György: A debreceni erdőspuszták története 1945-ig. (Debrecen. 1981) 9-10. 94 ?%

Next

/
Oldalképek
Tartalom