Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Debrecen Árpád-kori és középkori régészeti kutatottsága

1908-ban Zoltai két nagyobb ásatást folytatott. A Hortobágyon a zárni pusztán az Árkus vize melletti kis dombon feltárta a Kata nemzetség Szent Keresztről nevezett nemzetségi monostorának félköríves szentély záródású, északi sekrestyével épített templomának alapjait.

5 A zárni apátot először 1220-ban említik. A monostora XII. század végén már bizonyosan állott. A Debreceni család 1297-ben megszerezte, de 1343-tól csak a falu felét birtokolta. A XV. század második harmadában elnéptelenedett, majd később újratelepült. A falu 1594-ben pusztult el végleg, Debrecen városa 1671-ben szerezte meg határát zálogbirtokként. Zoltai Lajos a falu helyét is meghatározta a Faluvéghalom mellett. Ugyanebben az évben kutatta meg a nyírbátori vasút dombostanyai megállója közelében, szinte közvetlenül a vasútvonaltól északra Parlag (Pallag) falu sokszögzáródású szentéllyel, toronnyal épült egyháza falmaradványait. A templom építési idejét a XV. századra helyezte, „...szentélye alatt másik, szintén csúcsíves korábbi templom fundamentumát leltem meg" - írja beszámolójában.

6 A falu a XIV. századtól oklevelesen jól adatolt. 1594-ben nagy pusztulást szenvedett, 1660-ban véglegesen elnéptelenedett. Lakosai közül igen sokan már ezelőtt Debrecenbe költöztek. A város 1666-tól kezdve szerezte meg határának egy részét zálogjogon. 1909-ben újból a Hortobágyon kutatott, a zárni puszta északnyugati részén. Az Árkus partján levő Köveshalmon a valamikor Csecs falu egyházának alapfal-, illetve alapozásmaradványait, valamint a templom körüli temető néhány feldúlt sírját tárta fel. A templom apszisa feltehetően félkörívben zárult, de építését Zoltai a XIII. század utolsó harmadára helyezte.

7 A leletek között levő S végű hajkarikák alapján a temetőt és a templomot korábbra is datálhatjuk. A XV. század második harmadára elnéptelenedett, későbbi sorsa Záméval közös, melybe határa beolvadt. 1911-ben kerített sort a Nagyerdő északi szélén, a monostori erdőben, debreceni földön, de már a hadházi határ melletti nagy homokdombon Monostor falu egyházának kutatására. Mint írja: „Hosszú szentélye félkörívben záródik, se tám-, se faloszlopai nem voltak. Tornya se volt."

8 Az építési időt a XIII. században adja meg. Ásatásai alaprajzából úgy tűnik, hogy a templomhoz északi sekrestye is épült. Bar a falu csak 1308-tól adatolt, templomát az alaprajz nyomán tatárjárás előtti építésűnek tarthatjuk. A falu a XVI. század végén pusztult el, határán mint zálogbirtokos már 1620 után megjelent Debrecen városa. A következő évben Macs (Nagymacs, Hosszúmacs) falunak a vasútvonal korábban történt építésével már nagy részben megsemmisített, Szent Mihálynak szentelt temploma megmaradt alapjait ásatta fel. Szerinte az egyenes záródású 5 Zoltai: Települések. I. m. 56-57 6 Zoltai: Települések. I. m. 48-49 7 Zoltai: Települések. I. m. 34-35 8 Zoltai: Települések. I. m. 44-46 €^ 93