Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Debrecen Árpád-kori és középkori régészeti kutatottsága

mindkettő olyan mértékben pusztult el, hogy ásatás megindítása hiábavaló lett volna.

2 Bizonyosan ugyanilyen ok miatt maradt el Zoltai korában az olyan nagy jelentőségű egyházi épületek régészeti kutatása is, mint a ferences kolostor, Szent László egyháza, a Mindenszentek kápolnája, Szent Miklós kápolnája és Szent Erzsébet kápolnája, valamint a Debrecennel a XVII. század közepén véglegesen öszszeolvadt Árpád-kori Torna, későbbi nevén Boldogasszonyfalva plébánia temploma és az ottani Szent Joachim és Szent Anna tiszteletére emelt kápolna. Annál értékelendőbb azonban, hogy ezek túlnyomó többségének topográfiáját Zoltai írott források alapján helytállóan adta meg. A Debreceni család földesurasága alatt kiépülő megerősített kastély (vetus curia vagy castellum) délkeleti területéről értékes XV-XV1. századi leletanyag került be a Déri Múzeumba 1936-ban a Csapó és Vár utca sarkán épült úgynevezett Wiener-bérház alapozási munkái során. Zoltai már ekkor világosan tudta, hogy az építkezés nem jutott olyan mélységig - a belváros nagyarányú feltöltődése miatt - ahol a XIV. századi réteget megtalálhatták volna. A város valamikori nagy kiterjedésű határán állott falvak templomhelyeinek és részben maguknak a településeknek a régészeti-településtörténeti kutatásában viszont Zoltai elvégezte szinte mindazt, amit csak végezhetett. Már 1905-ben feltárta a Hortobágyon az ohati pusztán az úgynevezett ohat-telekházi külső major melletti halomban az Ohat nemzetség monostorának a Boldogságos Szűz tiszteletére emelt temploma alapjainak maradványait. A teljesen lerombolódott félköríves szentély alig felismerhető omladékai felett pedig megtalálta szerinte „ egy kis csúcsíves kápolna tégla alapjait." Az ohati apátot 1220-ban említi írott forrás, a nemzetségi monostor bizonyosan megépült a XII-XIII. század fordulójáig. Zoltai majd jóval később, 1923-ban sikertelenül kísérelte meg fellelni Ohat falunak az 1330-as évekből ismert, Szent György tiszteletére szentelt plébánia-templomát. 1905-ben ásatta meg a Bivaly-halom Balmaz XIII. századi egyenes szentélyzáródású templomát.

3 Zoltai 1907-ben kezdte meg a várostól keletre fekvő erdőspuszták régészetitörténeti kutatását. Elsőnek Haláp falu templomát tárta fel a vámospércsi út jobb oldalán, s meghatározta, hogy a középkori falu a Halápi telek néven ismert, akkor Debrecen városhoz tartozó birtokrészen keresendő. A halápi egyház szentélye egyenes záródású, a sekrestye teljesen hozzáépült a szentély északi falához, építési korát nem adja meg.

4 A falu 1213-tól oklevelesen adatolt, a Debreceni család 1322-ben szerzett itt részbirtokot, 1411-től a debreceni uradalom tartozéka, majd innen más földesurak kezére kerül. 1660-ban végleg elnéptelenedett, de korábban már 1599-1604 között is puszta faluként tartották számon. Debrecen 1660 után nyomban zálogbirtokot szerzett a halápi határon. 2 Módy György: A Szent András-templom és a Veres torony kutatása 1980-ban - Debrecen 1290-1390 között. A Hajdú-Bihar megyei Múzeumok Közleményei 42. sz. (Debrecen, 1984) 46. 3 Zoltai: Települések. I. m. 46-47. és 31-32. 4 Zoltai: Települések. I. m. 38-39. és a feltárt falak alaprajza a Déri Múzeum régészeti gyűjteménye adattárában. 92 ?)