Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Debrecen Árpád-kori és középkori régészeti kutatottsága

zados ásató és forráskutató munkásságának összefoglalását közreadta Települések, egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a XI-XV-ik századokban címmel. Megállapításait, következtetéseit különösen is a kutatott települések topográfiája és birtoklás története vonatkozásában néhány helyen módosította, kiegészítette élete egyik utolsó nagyszabású munkájában, az 1936ban megjelent Ismeretlen részletek Debrecen múltjából című, három tanulmány tartalmazó kötetében. E két, ma és még sokáig nélkülözhetetlen munkának a kiegészítését, pontosítását az eltelt idó' alatt ismertté vált okleveles anyag, de elsősorban az országban végzett Árpád-kori és középkori településrégészeti kutatások eredményeinek figyelembevételével végezte el Balogh István - harminc esztendővel ezelőtt. Tanulmányából idézzük most azt a néhány sort, mely az eltelt három évtized kutatóinak, de a jövőre is érvényes tanácsot adott: „A középkori régészettel foglalkozónak nem lehet pusztán csak a leletanyagra támaszkodni, annak helyes értelmezése érdekében ismernie kell a magyar középkor társadalom- és gazdaságtörténeti problémáit, a településtörténet és a helynévkutatás eredményeit is. Mindezek a kutatások eddigelé egymástól elszigetelten bizonyos eredményekre is jutottak, anélkül azonban, hogy egymás eredményeit figyelembe vették volna."

1 Beszámolónkból kiviláglik, hogy megszívlelték-e ezt a tanácsot a Zoltai is Balogh István nyomdokain járó kutatók, és mi az, amit még elvárásként tarthatunk számon. * Zoltai Lajos az úgynevezett történeti belváros területén tervszerű régészeti kutatást nem végezhetett. Múzeumi szolgálati időszaka és mint a Déri Múzeum régésze, közvetlen utódja Sőregi János (1892-1982) korszaka alatt is viszont az építkezéseknél, csatornázásoknál előkerült XIII-XVI. századi leleteket lelkiismeretesen gyűjtötte a múzeum. Ezek településtörténeti értelmezése azonban hosszú ideig váratott magára. Zoltai Debrecen város legkorábbi történeti korszakaira vonatkozó településtörténeti megállapításai kizárólag az ő korában ismert írott forrásokra, valamint a városi levéltár felbecsülhetetlen értékű, a XVIII. század második feléből és a XIX. század első feléből származó kéziratos térképeinek értékelésére alapozódtak. Ennek ellenére - éppen a megbízható forrásbázis miatt - településés építéstörténeti következtetései a kutatásra máig megtermékenyítőén hatottak. Tudjuk, hogy a kellő anyagi fedezet hiánya is indokolta, hogy Zoltai a történeti városmagban nem végezhetett régészeti kutatást az 1900-1920-as évek nagy építkezései alkalmával. Éppen e beszámoló írója hangsúlyozta nemrégen, hogy a legfontosabbnak ítélhető két középkori objektum - a XIII. század végén már állott, megerősített földesúri kastély és a XIV. századi gótikus Szent András-templomrégészeti kutatásáról azért mondott le, mert az írott források szinte sugallták, hogy 1 Balogh István: Adatok az Alföld középkori régészetéhez = Archaeológiai Értesítő 80. k. (1953) 141-150. Az idézet a 141. oldalon. CS 91