Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Debrecen Árpád-kori és középkori régészeti kutatottsága

Debrecen Árpád-kori és középkori régészeti kutatottsága Az elmúlt tizenöt esztendő régészeti és településtörténeti kutatásainak eredményei, a közreadott résztanulmányok, de különösen is a közelmúltban megjelent értékelő összefoglalások lehetőséget nyújtanak arra, hogy a részkérdésekre ugyan ki nem terjeszkedve, de áttekintsük mindazt, amit beszámolónk témája területén eddig elértünk. Ugyanakkor most már lehetséges, de megkövetelt is, hogy kitűzzük az el nem odázható feladatokat. Ezek megoldása mind a régészeti ásatások, mind a településtörténeti kutatások területén az elkövetkezendő évekre, évtizedre vár. Először is tisztáznunk kell vállalt kérdés körünk térbeli és időbeli kiterjedésének határait. Elsősorban a kutatástörténeti, de emellett a birtoklástörténeti szempontok követelik meg, hogy Debrecent ne csak mint a tényleges város - a századokon át váltakozó, de sok funkciót betöltő település - jelenlegi vagy korábbi területét vizsgáljuk, hanem a valamikori, közel 1000 km

2 kiterjedésű külső határát is. így feltétlenül szólnunk kell az ezen a hatalmas területen létezett Árpád-kori és középkori településekről. Történetük ugyanis előbb vagy utóbb szoros, némelyik esetben elválaszthatatlan kapcsolatba került Debrecennel. Elnéptelenedésük részben már a tatárjárás korában megindult, folytatódott a XIV-XV. század fordulóján és befejeződött a török hódoltság korának különböző időszakaiban. Ezeknek a falvaknak a földje pedig a századok alatt folyamatosan terjeszkedő város illetve korábban Debrecen és a debreceni uradalom földesurai - kezére került. Földrajzi kiterjedésben nem térhetünk ki jelen összefoglalásunkban a város azon külső birtokaira, melyek az idők múltával kikerültek Debrecen kezéből. így azt a területet fogjuk át, mely 1945-ig Debrecen város külső határát jelentette. Időben viszont ugyanakkor nem nyúlunk vissza a honfoglalás korára, a X-XI. századra, és áttekintésünk felső időhatárát az 1550-es éveknél húzzuk meg. Lényegében tehát akkor, amikor a történeti Szabolcs vármegye déli és Bihar vármegye nyugat-északnyugati települései és Debrecen is meghódolt a töröknek. Beszámolónk központi szempontja kutatástörténeti, így néhány település többször fog szerepelni. Jövő esztendőben már hatvan éve lesz, hogy Zoltai Lajos (1861-1939), a Városi Levéltár, majd a Városi Múzeum hihetetlen munkabírású, kora tudományos szemléletét sok vonatkozásban messze meghaladó régész-történetkutatója negyedszá90 P%