Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - A falutól a mezővárosig

Téglás és a túrsámsoni birtokrész ügyében a Dobi Dorog leszármazottak és Debreceni Jakab s Pál végül 1347 tavaszán léptek egyezségre. A Dózsa-fiak 50 márkát fizettek, s ezzel mindkét falu teljes jogú birtokosai maradtak.

113 Hadház faluval 1351-ben találkozunk Miklós nádor oklevelében, mely bizonyítja, hogy a Dobi Dorog család tagjai - bár a birtokot a Dózsa-fiak királyi adományból kapták - Tamás fia Bekének eladták. Két év múlva azonban olyan egyezséget kötöttek, mely a Dózsa-fiakat megeró'sítette hadházi birtokukban.

114 1347 előtt birtok részeket szereztek a Szabolcs megyei Dadán, Dobon és Tamásiban is, és 1351-ig a Debreceniek uradalmához került a Túrsámson környékén keresendő, ekkor már néptelen Bigecs birtok fele része is. Ezt az a váradi káptalan által 1352 novemberében kiállított oklevél bizonyítja, melyben Diószegi Miklós fia Konrád ennek a Dózsa-fiaknak átadott bigecsi résznek kárpótlásáért Dobi Lőrinc fia Istvánnak a Csehi nevű birtok fele részét adja át.

115 Csehi szintén ezen a környéken volt, ugyancsak elnéptelenedett falu. 1345-ben a Túrsámsonnal határos Bélbagos falu harmadrészét, az ott levő Boldogságos Szűz tiszteletére emelt templom kegyúri jogának harmadával 20 márkáért vették zálogba. De 1347 nyarán már tovább is adták a Kállay család különböző tagjainak.

116 A debreceni kereskedő jobbágyságra vonatkozik egy feltehetően 1346. évi adat. Dózsa fia Jakab felelősségre vonja rokonát, Semjéni Mihály fia fiát, mivel az két vég posztót elvett Jakab debreceni jobbágyától, Kamarás Jánostól. Sürgősen követeli az áru visszaadását, különben Semjéni Mihály jobbágyain veszi meg a kárt többszörösen.

117 Dózsa nádor két fia, mint láttuk, ha egyszer-egyszer hosszú pereskedéssel és újbóli vételárak letétele mellett, mindent megtett, hogy az atyjuktól örökölt, két megyére kiterjedő uradalmat megőrizze. Sőt újabb birtokokat is szereztek, elsősorban a várostól észak-északkeletre. Az adatokból úgy tűnik, hogy Jakab mester volt apja követője a Szabolcs megyei ispáni tiszt tényleges gyakorlásában. Mivel sem Dózsa, sem pedig fiai nem támaszkodhattak várakra, bizonyos, hogy uradalmuk központjában, a debreceni régi kastélyban laktak. Jakab két fiáról tudunk, az 1343 előtt fiatalon elhalt Lászlóról és Istvánról. Pálnak három fia és két leánya volt, de Miklós nevű fia szintén fiatalon, 1343 előtt meghalt, a hosszú életű Gergelynek nem volt utóda. így a Debreceni család nádori ága Jakab comes István nevű fia és Pál comes László fia vonalán élt tovább.

118 A távolabbi rokon II. Péter fia II. Jakab nem nagyon szerepel forrásaink között. A Dózsa-fiakkal vizsgált korszakunk végén perbe keveredett, Jakab és Pál ugyanis meg akarták szerezni debreceni birtokrészét. A váradi káptalan 1358. november 13-án az országbíró paran113 Anjou-kori okmánytár. V. k. 22-24. 114 Zichy okmánytár. II. k. 460. - Komáromy A. i. m. 73. 115 Anjou-kori okmánytár. V. 22-24., 619. - Fejér: Codex diplomaticus. i. m. VI/2. k. 297. 116 Kállay család levéltára. I. k. 205. »7 Uo. 198. 118 Komáromy A. i. m. 68. 88 ^