Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - A falutól a mezővárosig

lítve, mind a két következtetési sorba beillenék. Véleményem az, hogy ez a településrész is az I. Miklós comesé volt, de utána nem Rophoin, hanem András, majd Dózsa kezére került. Erre a birtokrészre értelmezzük az 1291-1294. évi Dózsa Debrecenje megjelölést. Figyelembe véve természetesen a korábban elmondottakat, hogy a család tagjainak jobbágyai nem szigorúan elválasztott, elhatárolt részeken éltek. I. Miklós, majd két fia, Rophoin és András részeit így feltételesen el tudtuk különíteni. De hol volt I. Péter, majd a fia II. Péter és annak fia Jakab részbirtoka? A kérdést ott kell kezdenünk, hogy mindenképpen az 1300 körül keletkezett Péterfia Jakab utca mellett. De nem attól keletre, hanem nyugatra. Azaz azon a kétségkívül XIII. század második felében már megült településrészen, melyet Zoltai egy felvetése nyomán Balogh István és Sápi Lajos nem bizonyíthatóan egy önálló Szentmihály falu helyének jelöltek meg. Érvelésemet egy - Varga Antal által cáfolhatatlanul értelmezett - 1342. évi adat támasztja alá.

32 Korábban azért keresték Dózsa részét - illetve már az apjáét, Andrásét ezen a területen, mert a Mester utca nevében telepító'jének, Dózsa mester (magister Dósa) nevének átörökítését látták. 1342-ben viszont a Dózsa fiaknak Tamás erdélyi vajda ellen Ó-csalános és Csalános falu miatti perében a Dózsa fiak háromszáz nemes tanúja között találjuk Péter fia Jakabot Mesterfalváról (Jacobus filius Petri de Mesterfolua).

33 A tanúk mind a környező' bihari és szabolcsi falvak nemesei voltak. Mesterfalva falut sem korábbi, sem későbbi források nem említik! A perben tanúskodó Péter fia Jakab nem más mint az 1278-ban meghalt I. Péter unokája, a Péterfia Jakab utca telepítője. Birtokrésze tehát - s így az apjáé és nagyapjáé is - a XIV. század eleji Debrecen északnyugati része, melyet délen a Hatvan utca határolt, a XIII. század végi Péter Debrecenje. Itt is ugyanazzal a differenciálódást vagy integrálódást mutató folyamattal állunk szemben, mint Szentlászlófalva esetében. A Mester utca környéki településrész esetenként önálló faluként szerepelt, Mesterfalva néven. Ez a valamikori önállóság maradt meg abban a vonatkozásban, hogy Szilágyi Erzsébet, a város földesúrnője 1466-ban a Mester utcai polgároknak külön, Pál napja körül tizenöt napig tartható vásárt engedélyezett.

34 32 Ezúton is megköszönöm dr. Varga Antalnak a Mesterfalvára vonatkozó adat fontosságáról velem folytatott szíves konzultációját és tanácsadását. 33 Az egri káptalan 1342. május 31-én kelt jelentését lásd Anjou-kori okmánytár IV. k. 226. s köv., Péter fia Jakab Mesterfalváról a 230. oldalon. Közvetlenül Zelemén János fia Péter és Fegyverneki László fia Tamás mellett sorolják. Zelemér elpusztult falu a mai Hajdúböszörmény határában, Fegyvernek Szabolcs megyei falu Debrecentől nyugatra feküdt. 34 A Mester utcai utcabíró, utcatizedesek és polgárok kérésére Szilágyi Erzsébet 1466. november 15-én Debrecenben kiadott oklevelét lásd HBmL. IV. A. 1021/a. Meo. 45. - Saját településtörténeti felfogásomat kifejtettem a 11. jegyzetben idézett tanulmányomban. 66 H