Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - A falutól a mezővárosig

megvásárolta Kata nembeli Gug, Egyed és Pál Szabolcs megyei Zám nevű faluját minden tartozékával együtt 100 budai ezüstmárkáért.

29 Korábban ismertettük Zoltai Lajos, Csobán Endre, Balogh István, Sápi Lajos és a két utóbbi kutató véleményére alapozó Gazda Anikó településtörténeti felfogását. Az állítólagos Szentmihály faluval kapcsolatos ellenvéleményünket már ott kifejtettük. A Debreceni család tagjai rokonsági fokának és birtokviszonyainak előzőekben történt tisztázása után lássuk, milyen megalapozott álláspontot vallunk a XIII. század második felének Debrecenjéről. Először is, több mint valószínű, hogy Zoltai Lajos véleménye helytálló, amikor az írott forrásokban csak 1235-ben felbukkanó Debrecen egyik legkorábbi településmagját a Paptava északkeleti-keleti oldalára helyezte. Legújabban Mesterházy Károly is osztja ezt.

30 Az 1981. évi ásatás bizonyította, hogy a XIV. századi gótikus Szent András-templomnak előzményeként volt itt egy korábbi kis templom. Véleményem szerint az 1270-es években már állott. Ettől keletre-délkeletre helyezhető az ugyancsak ez időre megépült szerény földesúri kúria, melyből később megerősített kastély lett. Minden kutató helyesen ismerte fel a XVI-XVII. századi ún. Felsőjárás és az Alsójárás teljesen különböző településszerkezetét. így cáfolhatatlan az, hogy a falu legkorábbi magjai - nyilván nem is egy időben települtek meg - a későbbi Felsőjárás területén keresendők. A XIII. század utolsó évtizedében említett három birtokrész ugyan fedhet három korai megülésű településrészt, de a forrás névhasználata mind a hármat egyértelműen Debrecennek jelöli. Nyomatékosan hangsúlyoznunk kell, hogy sok ismert - igaz, XIV-XV. századi adat arról vall, hogy a több birtokos kezén levő falvak egy-egy földesúr alá tartozó jobbágyai egyáltalán nem külön, zárt településrészekben laktak. Az osztályos oklevelek tanúsítják, hogy jóformán a falu mindegyik utcájában vagy részében mindegyik birtokosnak éltek jobbágyai.

31 Mennyivel inkább így kellett ez legyen Debrecenben, ahol a részbirtokosok ugyanannak a családnak a tagjai. Bizonyított az is, hogy a XIV. századi Homok utca (később Csapó, majd Nagycsapó), a később nevet kapott Burgundia utca, az ugyancsak korai Cegléd utca és a Kígyó utca által határolt terület közepén volt az egyik 1250 előtt megtelepült rész. Az itteni Domb és Magos utcák nevei bizonyítják, hogy ez egyike volt azoknak a hátságoknak, melyekre Balogh István és nyomában Sápi Lajos is elhelyezték a legkorábbi településmagokat. Úgy vélem, itt állhatott az első, már a XIII. század elejére megépült 29 Zichy okmánytár I. k. 88. - Zámon állott a Katák Szent Keresztről nevezett nemzetségi monostora, mely bizonyosan a XII-XHI. század fordulóján épült. Az 1297. évi eladáskor a monostort külön nem említik. 30 Lásd Mesterházy Károly tanulmányát jelen kötetben. 31 Például az érpályi-herpályi uradalom falvainak (Érpályi, Kengyel, Újfalu, Szentkozmadamján ésAndaháza) 1425. évi birtokmegosztása a három földesúri család között. Lásd Módy György: Berettyóújfalu és környéke a XIII. századtól a török hódoltság koráig. (Berettyóújfalu története. Szerk.: Varga Gyula) Berettyóújfalu, 1981. 96. s. köv. old. 64 ^