Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - A falutól a mezővárosig

említett, de már 1278-ban meghalt I. Péterrel. Annak sem keresték okát, hogy miért lehetett a falu háromnegyed része az 1290-es években Rophoin bán kezén. Az általunk eló'adottak bizonyítják, hogy rokonsági fokuktól függetlenül a magukat Debrecenről nevezett család első nemzedékébe sorolandó I. Miklós comes és I. Péter voltak a falu földesurai az 1260-1270-es években. I. Miklósnak a falu háromnegyed része volt birtokában, míg I. Péteré csak egynegyed rész volt. I. Miklós - leányairól nem is tudunk! - nyilván egyenlő osztály alapján adta volna ki négy fiának részeiket: II. Miklósnak, Lászlónak, András comesnek és Rophoin bánnak. Az 1277-1278. évi erdélyi harcokban azonban II. Miklós és László elestek. Részeik Rophoin kezére kellett kerüljenek, hiszen az 1290-es években a püspöki tizedjegyzék a legnagyobb debreceni részbirtokot mondja az övének. A negyedik fiú, András comes birtokrészét a négy leányának járó leánynegyedek kiadása vagy megváltása után egyetlen fiára, Dózsára hagyta. A tizedjegyzékben ezért szerepel a harmadik nemzedékbe tartozó Dózsa mester a nagyságra következő második részbirtok földesuraként. A család másik ágának - eredetileg is jóval kisebb - részeit pedig az 1278-ban meghalt I. Péter fia, II. Péter örökölte. így az I. Péter ágának második nemzedékéből ismert egyetlen férfi leszármazott, II. Péter földesurasága alattinak tünteti fel a tizedjegyzék a legkisebb debreceni birtokrészt. Lássuk, hogy a legidősebbnek vélhető családtagok: I. Miklós és I. Péter rendelkeztek-e birtokokkal a környéken vagy másutt Debrecenen kívül, természetesen a későbbi Szentlászlófalvát is ideszámítva. Okleveles adatunk ilyen birtokokra vonatkozóan nincs. Lehetséges, hogy néhány falu - melyek a XIV. század utolsó harmadától sorra mint a debreceni uradalom tartozékai tűnnek elénk - a család korai birtokai voltak. Éppen emiatt nem ismerünk ezek megszerzésére vonatkozó adományleveleket! Azt joggal tételezhetjük fel, hogy az Arad megyei Panád - melyet Debreceni Dózsa 1315-ben örökölt birtokának vallott - már apjának, András comesnek is tulajdonában volt. Az oklevél nem jelöli, hogy Dózsa atyjától örökölte-e ezt a falut, így gondolhatunk arra is, hogy Andráshoz a birtok felesége révén került.

28 Sajnos Rophoin kivételével a Debreceniek feleségei nevét nem ismerjük. A második nemzedékből Rophoinnak - örökölt debreceni részein kívül, mint láttuk - több, 1280-1290-es években szerzett birtokáról tudunk. Úgy tűnik, hogy II. Péter csak Debrecenben volt birtokos. Leszármazottai ugyanis csak debreceni részeket mondhattak magukénak. A harmadik nemzedékbe tartozó Dózsa korai birtokszerzésére is csak egy adatunk van. A váradi káptalan egy 1297. évi oklevelében bizonyítja, hogy Debreceni András comes fia Dózsa mester előttük 28 Károly Róbert 1315. május 13-án kelt oklevelével adatja vissza Dózsának örökölt birtokát, Panádot, melyet korábban László erdélyi vajda eró'szakkal foglalt el. Lásd Anjou-kori okmánytár I. k. 380. - Debreceni András comes egyetlen ismert fiára, Dózsára és négy leányára lásd Komáromy A. i. m. 68. A négy leány közül kettőnek ismerjük a nevét: Erdő felesége Dom és Margit a Hontpázmány nembeli Szalók comes felesége. A másik kettőnek nevét Komáromy nem ismeri, férjeik Toldi Csóka comes, illetve Hontpázmány nembeli Mikó comes voltak. C^ 63