Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - IV. Művészettörténet - Képzőművészeti írások (Blattner Géza–Maghy Zoltán–Senyei Oláh István–Holló László)

3. kép. Senyéi Oláh István: Tájkép, 1926, olaj 1919-ben és 1920-ban mint helyettesítő rajztanár működött volt iskolájában, a fiú polgári iskolában. 1922-től a Műpártoló Egyesület titkára két éven át s 1926-ig a Debreceni Művészház előadói tisztjét is betölti, 1924-25-ben ott szabadiskolát is vezet. Ebben az évben feloszlatták az árvaházat, édesapja nyugdíjba került. Szolgálati lakásukból kiköltözve a Bárczi utcai úgynevezett „Sárga ház"-ban laktak, egészen 1943-ig. A család anyagi helyzete igen szűkös volt. Különösen 1931 után, amikor az apa halálával a csekély, de biztos nyugdíj is odalett. Senyéi Oláh István hadirokkant segélye mellett csak a rajztanári helyettesítésekkel jutott jövedelemhez. Képeiből ritkán tudott eladni. Ennyi évtized távolságából feltehetjük a kérdést: vajon ha törekedett volna, nem kaphatott volna-e tanári állást Debrecenben vagy másutt? A diplomás munkanélküliség ellenére bizonyos, hogy hóna alá nyúl a rendszer, ha megalkuszik. De Senyéi Oláh, aki életre szólóan vállalta Székely Bertalan a választott mester etikai tanítását, hű maradt haladó, humanista eszményeihez. Korai munkái közül melyek az idő forgatagában megmaradtak, szinte jelképes az 1919. évi ceruzarajz - Debrecen ünnepli a Tanácsköztársaságot. Bizonyosan az árvaházi gyermekek között töltött korai évek, a kecskeméti árvaházi nevelősködés, a háború borzalmai éppúgy, mint saját sok szomorúságot hozó sorsa fordította figyelmét az elesettek, a magányosak, az élet árnyékos oldalára kerültek felé. C^ 621