Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - A helytörténetírás hitelességéért II.

Szent Kereszt. 1419: első említése a Nagykereki névnek. Vámos hely. 1550-es évek: kiépül a négy sarokbástyás vár (a 719. oldalhoz). Nagyrábé: 1215: a Váradi Regestrumban, birtokosa Barsa nembeli. Apaj fia János. Majdnem az egész középkorban Békéshez tartozott. Későbbi földesura a Barsa nembeli Rabéi család. - A XV. században az Okányi-ak, Hencidai Bacsók, Torda-iak. - 1507 után: ezek a részek a Bajoni-aké. - Ekkorra kiszakad Kisrábé, első okleveles említése: 1534. - 1552: Bihar megyében Nagyrábé 16 jobbágy telke a Bajoniaké. Kisrábé a váradi püspökségé (a 722. oldalhoz). Nyíracsád: A tatárjárás előtt is, 1312. évi első említésekor is Gutkeled nembelieké. - Műemlék ref. temploma a XIII. században épült. - 1338: fele-fele része a Gutkeled nembeli Diószegi-eké és Székelyhídi-aké. - 1358: részesek az ugyanabból a nemből eredt Dobi-ak, tőlük 1370 k. után a Monaki-aké. - 1393: a fiágon kihalt Diószegiek része az Albisi Zólyomi-aké. - Az 1410 előtt is birtokos Geszterédiek részét hűtlenségük miatt a Parlagi-ak kapják. - 1437: említik fatornyos kőtemplomát, de ez 1508: romosán áll (a 726. oldalhoz). Nyírábrány: A tatárjárás előtti Gutkeled falu 1279: örökös nélküli birtokosa halála után ebből a nemből származó Bátori és Szakolyi családoké. - 1321 előtt részeit az adonyi monostornak adják, ekkor elnéptelenedő falu. - 1326: felégetik, kirabolják, ezért nem találjuk papját a pápai tizedjegyzékben. - 1340-re újratelepül. 1355-ben beleolvad a szomszédos Kisbátor. - 1374: egyháza védőszentje után neve Szentábrány, Szentgyörgyábrány. A XIV. századi sokszögzáródású szentélyes templomának alapjait 1924-ben Zoltai Lajos tárta fel. - 1441: Nagyábrány, 1446: Nyírábrány a neve. - 1448 előtt részei a Várdaiaké. - 1552: a Bátori-aké és Bornemisszáké (a 730. oldalhoz). Nyírmártonfalva: jelenlegi helyén a XVIII. század eleje óta. Ide vonatkoztatható 1387: a Parlagi család Mártonülése birtoka. - A XIV. században birtokosai a Geszterédiek, 1410: hűtlenségük miatt a Parlagiaké lett. - 1511: a család megosztja birtokait, Mártonfalva csak a fiúágát illeti. 1549: özv. Parlagi Lászlónénak 12 jobbágyportája van (a 736. oldalhoz). Pocsaj: A helynév alapján nem lehet szláv népességről írni. - 1291-94 váradi püspöki tizedjegyzékben Ákos nembeli birtokosoké. - Papját megtaláljuk a pápai tizedjegyzékekben. A XIV-XV. században is az Ákos nembeli álmosdi Csire és pocsaji Pályi, illetve Pocsaji családoké. - 1514: a felkelt parasztok az utolsó Pályi-t megölik. - 1518: egyetlen leánya meghal, részei a Bajoniaké lesznek. - 1551: fiágon az álmosdi Csire család kihal. 1553: a várkastély és tartozékai ruszkai Dobó Istváné, Tahy Ferencé, a falvak részei Eödönffy Lászlóé is. - A Hídközi vár és a Rákóczi vár azonos (a 738. oldalhoz)! Sáp: első említése nem a Váradi Regestrumban, hanem 1264: idevaló nemes nevében. - A XIV. században a Sápi, Földesi Nagy és Rabéi családoké. - 1400: Rabéi Miklós része más rabéi nemeseké lesz. - 1459: áthelyezik Békés megyébe. c^ 593