Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - A helytörténetírás hitelességéért II.

1465: a hűtlen Földesi Nagyok birtoka a Bajoniaké, Sztáriaké. Parlagiaké. - A XVI. században nagy része helyi kisnemeseké (a 741. oldalhoz). Sáránd: 1219: Váradi Regestrumban. Birtokosa Márton, lehet hogy Ákos nem­beli. - Papját megtaláljuk a váradi püspöki és a pápai tizedjegyzékekben. A XIV­XV. században a falu egyik része Ákos nembelieké: álmosdi Csiréké, pocsaji Pá­lyiaké, Ómarjaiaké, másik helyi birtokosoké: Sárándi Bakóké, sárándi Bárányoké, Nagymihályiaké, kerekegyházi Törököké. - 1552: a Sárándiaknak 20, Czibak Andrásnak és Bodó Andrásnak 2-2 jobbágyportáját adóztatják, a Sárándiak 6 job­bágya szegénysége miatt adómentes (a 743. oldalhoz). Sárrétudvari: Neve alapján királyi-hercegi birtok. - 1214: a Váradi Regestrumban már magánföldesúr embereiről tudunk. A Zovárd nemzetség Budun ágának békési faluja. - 1322: három rokon birtokosé. - 1350: része a szerepi nemzetségi monostor tartozéka az Izsákaiak kezén 1440 körűiig. Nagyobb része a váradi püspökségé 1557-ig. - 1524: jobbágyai részt vettek a parasztháborúban. - 1552: 61 jobbágytel­ke a váradi püspökségé (a 745. oldalhoz). Szentpéterszeg: A Gyovad nemzetség gáborjáni monostorának tartozéka. A ta­tárjárás majdnem elpusztította, nem is találjuk papját a váradi püspöki és a pápai tizedjegyzékekben. - A szomszédos Sálhida birtokosai elfoglalták, majd Barsa nembeliekhez került. - Ők adják át 1285-ben Debreceni Rofoin bánnak, aki 1311: unokaöccsére, Dózsára íratja, de haláláig 1318: éli hasznát. A benépesedett falu 1405-ig a Debreceni családé, része a XV. század végéig a debreceni uradalom tarto­zéka, kisebb része a Debreceniek leányági örököseié: ónodi Czudaroké, Roz­gonyiaké, Tornaiaké. - 1520 körül a váradi káptalané lesz, 1552: 25 jobbágytelkük van, 3 adót nem fizető' szegénnyel és 2 adómentessel (pásztorok) (a 749. oldalhoz). Szerep: Anonymus 1200 k.: a honfoglalók a Szerep mocsár mellett haladtak Szeghalom felé. - 1219: Váradi Regestrumban a Zovárd nem békési faluja, a Szent György tiszteletére emelt monostorral. Helyét 1968-69-ben régészeti kutatás azo­nosította. Nem messze ettől feltárták a XII. századi templom romjaira emelt góti­kus falusi templomot, csak a Csonka-torony maradt meg beló'le. - 1283: a nemzet­ség három ága megosztja, a kegyuraságot is. 1322: a monostor tartozéka az Izsá­kai család kezén. - 1458: Izsákai Miklós nagy részét eladja a Bajoniaknak, 1552: 36 jobbágytelkük adózik, 1 szegényt és 1 elhagyott telket írtak fel. A bajomi vár tar­tozéka maradt (a 751. oldalhoz). 9 Tetétlen: Anonymus által írt Tetétlen-halom adata a Nagykó'rös melletti Kőrös­tetétlenre vonatkozik! - Feltehetően 1370 k. óta a debreceni uradalom faluja, 1411: annak tartozéka. - 1441: része a Földesi és Szentmiklósi családoké. Az uradalom­ba tartozik 1534-ig. - 1535: a Bajoniaké lett. - 1549: özv. Bajoni Benedekné 42 job­9 Mesterházy Károly: Jelentés a szerepi Csonkatoronynál 1968-69-ben végzett ásatásról. Déri Múzeum Rég. Gyűjt. Adattára. 594 fo

Next

/
Oldalképek
Tartalom