Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - A helytörténetírás hitelességéért I.

kos nevére utal. Györffy György munkáját a forrásjegyzék sorolja, de nem találjuk említését, hogy Bihar megye a trónörökös uralmi területe volt. Ákos nemzetségbeli megadományozott 1020 körül lett birtokos Biharban, de Szilágy megyében is. Bihari központjuk Pályi <-> Nyírpályi, itt építettek a XII. század végére monostort, a váradelőhegyi premontrei monostor filiáját. Temploma Keresztelő Szent Jánosnak volt szentelve. A háromhajós, nyugati toronypáros egyház déli mellékhajója és déli tornya falaira épült a református templom. A többi falmaradványt a templomkertben Sőregi János 1930-ban tárta fel.

9 A Váradi Regestrum (nem Törvénytár!) 1219. és 1220. évekbeli adatai bizonyítják, hogy a falu még egységes volt. 1220-ban Pályi-beli Erdő földesúr ítélkezett jobbágya felett. Nem ő volt a poroszló, hanem Egyed, szintén Pályiból.

10 Az ismeretlen bihari vagy szabolcsi Irund falu sem azonos Sáránddal. Kandra Kabos könyvét számos tévedése miatt nem használjuk. Az 1291-94 közöttre keltezett váradi püspöki tizedjegyzék szerint a falu három birtokosé - Erdőé, testvéréé, Dénesé és Salamoné. 1270. évi adat szerint Erdő és Dénes apja szintén Erdő. A falu 92, illetve 59 kepe tizedet adott, papjuk a monostor prépostjával együtt 1 fertő (egynegyed) márkát fizetett. A tized alapján népes falu, Dénes fiát, Jánost, Salamon fiát Pétert 1342-ben illetve 2352ben említik. A szintén 1342-ben szereplő pocsaji Pálfia Lászlót „Ernefia István nemzetségéből valónak" írták. n Fogalmazási és adatzavart találunk a XIV-XV. századi résznél (28-31. oldal). Debreceni Dózsa 1318-ban vagy 1319-ben kapta a hűtlen Ákos nembeliek Mojs (Majos) fiai Mojs, Ehellős és István fiai Mojspályija és Ernefiaistvánpályija nevű birtokait a Keresztelő Szent János egyházzal. Tehát nem csak az utóbbi birtokot. A XIII. századi három rész egyikéből ezután kezdett önállósulni a majd 2404-től Hosszúpályi néven szereplő falu. Az 2332-37 közötti pápai tizedjegyzék szerint Nyírpályi plébánosa és a pályi monostor prépostja fizetett tizedet.

12 Dózsa nádor nem sokkal 9 Sőregi János: Középkori templom alapjának feltárása a biharmegyei Monostorpályiban. In: Jelentés Debrecen szabad királyi város Déri Múzeumának 1930. évi működéséről és állapotáról (Debrecen. 1931) 80-83. és Rácz Zoltán: Szempontok Monostorpályi Árpád-kori templomának értékeléséhez. In: A Bihari Múzeum Évkönyve III. (Berettyóújfalu. 1982) 69-77. 10 Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba-lajstrom az 1550-iki kiadás hű hasonmásával együtt. Regestrum Varadiense examinum ferri cadentis ordine a. 1550 illustratum sumptibusque capituli Varadiensis lat. rit. (Curis et laboribus Ioannis Karácsonyi et Samuelis Borovszky editum, Budapest, 1903) a 228. oldalon az Nr. 206. (91.) és a 224. oldalon az Nr. 242. (123.) számú esetek. 11 Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. A-Cs. (Budapest, 1963) 650-651. A pályi - herpályi - monostor 1222. évi adatát tévesen kapcsolta Nyírpályihoz. Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. I—

III. (Budapest, 1900-1901) I. 95. s köv. elsősorban a 98., 104. 12 Györffy i.m. I. 586., 588. - Bunyitay i. m. II. 410. oldalon tévesen Hosszúpályival azonosítja a pápai tizedjegyzékben 1332. évben 40 garassal adózó pap faluját - villa Pauli. Ez ugyanis Felpályi, a későbbi Hegyközpályi, lásd Györffy. i. m. I. 651. 582 ^