Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - A falutól a mezővárosig

Debrecenre vonatkoztak. Az első alkalommal birtokos neve nélkül írt Debrecent Rophoin részbirtokának ismerem fel. Ugyancsak a XIV. századi Debrecen területére kell helyeznünk Szentlászlófalva falut (villa Sancti Ladislai), melynek papját az 1332-1337 közötti pápai tizedjegyzék öt évben is feltünteti.

5 Bizonyos, hogy ez a kis település a XV. századi Debrecen határán belül volt, hiszen Korvin János, a város földesura 1503. június 5-én kiadott oklevelében mindenféle adó fizetése alól tizenkét évre felmenti azokat, akik az elhagyott és elpusztult debreceni Szent László utcai templom körüli puszta telkekre telepednek le.

6 Ez a városrész be is települt, mert a városi tanács ránk maradt jegyzőkönyve 1549-ben említi a Szent László utcát, de az elpusztult templomot már nem. Ugyancsak a magisztrátus 1570. évi jegyzőkönyvéből kitűnik, hogy az akkori utca észak-déli irányú volt.

7 A Szent László utca neve a XVI. század utolsó évtizedére változott meg, nyilván a reformáció térhódítása nyomán. Az 1599-ben felvett debreceni tizedjegyzék huszonegy vicusa (utca) között nem találjuk.

8 A XIV-XVI. századból már ismert és helyüket, valamint egy-két kivétellel eredeti nevüket megőrzött utcák alapján, a város 1771. évi térképét vizsgálva Zoltai felismerte, hogy a város északi fele - a XVII. századi Felsőjárás - jól felismerhetően más utcahálózatot mutat, mint az Alsójárás, a város déli fele. Mint írja: „Az alaprajzban két típus könnyen felismerhető. Amaz szabálytalanul futó és szabálytalanul egybekapcsolódó utcahálózat. Emez szabályosabb, négyszöges rendszerhez áll közelebb." Szerinte tehát a város északi fele utcahálózatában Debrecen Árpád-kori eredetű településrendszerét őrzi. Hiszen a város déli fele a későbbi, bizonyíthatóan XV. század utáni kiterjeszkedés után épült be. A Szent László utcát a mai Péterfia és Csapó utcák közötti városrészben kereste. Itt a szabálytalan, zegzugos utcahálózat egy XIII. század első harmadában keletkezett halmaztelepülésre - a későbbi Szentlászlófalvára - utal.

9 Véleményem szerint, ha volt is itt egy korábbi településmag - amit csak régészeti kutatás igazolhat -, a belőle fejlődött falu legkorábban csak az 1200-as években kaphatta nevét templomának védőszentje után. I. Lászlót ugyanis 1192 nyarán avatták szentté Váradon. Úgy gondolom, hogy mi5 Szentlászlófalvát, illetve Szent László egyházát a pápai tizedjegyzékben lásd Monumenta Vaticana históriám Hungáriáé illustrantia. Series I. Tom. I-V. Bp., 1885-1891. l/l. k. 43., 66., 73., 79., 86. 6 Korvin János oklevelét lásd HBmL. IV. A. 1021/1. Meo. 78. 7 Uo. 1011/a. 1. k. 111., 3. k. 15. Lásd Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 15481549. (Ford.: Balogh István. Szerk.: Szendrey István) Debrecen, 1981. 58. - HBmL. Protocollum oppidi Debreczeniensis. 1570-1580.15. 8 A tizedjegyzéket lásd Calamus (Boldizsár Kálmán): Debrecen ősi lakossága. DKK. 1910. 97. s köv. old. 9 Az 1771. évi térképet lásd HBmL. Térképtár. DvT. 34. Cím n. (Debrecen város sövényen belüli térképe) Szerző n. (valószínűleg Kováts György), é. n. (1771), 81x90 cm. - Zoltai L. Települések... i. m. 16. és 25-26. C^ 55