Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - A falutól a mezővárosig

vei a Szent László egyháza körüli települést mint falut 1337 után nem említik, tulajdonképpen Debrecen egy önálló településrészét kell benne látnunk. Zoltai Lajos részben a Szent László utca s a korábbi Szentlászlófalva topográfiai elhelyezésében vallott álláspontja, részben XIV-XV. századi okleveles anyag alapján a másik falut, Debrecent, Szentlászlófalvától nyugatra-délnyugatra kereste. így korábban idézett alapvető településtörténeti munkájában már a tatárjárás előtti Debrecen legkorábbi házas telkeit a Paptava (a későbbi Füvészkert, ma a Déri tér) keleti-északkeleti oldalára helyezi. A Paptava neve bizonyítja, hogy a középkorban a plébános javadalmához tartozott. Úgy vélte, hogy a falu első szerény temploma is itt állott. Zoltai véleményét a város első összegező történetét megíró Szűcs Istvánnak a közlésére alapítja. Szűcs idéz egy emlékiratot, amely szerint az 1802. évi nagy tűzkor megégett András-templom lebontásakor egy, a tatárjárás előtt épített kis templom alapfalai kerültek elő a hajóban.

10 Ezzel a kérdéssel a későbbiekben még foglalkozunk. Most csak annyit, hogy a Nagy templom körül 1981. évben végzett ásatás bizonyította, hogy itt valóban állt kissé északra egy kisméretű templom, a Szent András-templom feltehetően a XIV. század első éveiben történt építése előtt. Arra bizonyítékunk nincs, hogy ez a templom tatárjárás előtti lenne, így arra sem, hogy az 1235-ben Debrecennek nevezett faluhoz kell kapcsolnunk. Véleményem szerint az 1981. évben fellelt falmaradványok éppen hogy a tatárjárás utáni időszakra keltezendők. A több részbirtokból egységesülő falu templomát látjuk benne.

11 Mint ahogyan a mezővárosi fejlődés útjára lépett Debrecen kegyúri temploma, Szent András egyháza is ide épült. Zoltai nem tett kísérletet arra, hogy a XIV. századi mezőváros területén topográfiailag meghatározza Debrecen falu XIII. század végén megnevezett részbirtokait, és nem is látott azokban külön településeket. Elsőként Csobán Endre kapcsolta össze az egyik 1291-1294 között említett debreceni részbirtokot a későbbi Szentlászlófalvával, s templomának építését is a XIII-XIV. század fordulójára helyezte.

12 A XIV. századi mezőváros területén kereshető Árpád-kori falvak kérdésével foglalkozó kutatást jelentősen befolyásolta Zoltainak egy feltevése. Úgy gondolta, hogy a XVI. század során többször - és még 1681-ben is! - az akkori Felsőjárásban a Csemete utca mellett említett Szent Mihály utca egy XIII-XIV. századi Szent Mihály-kápolna emlékét őrizte meg. Felveti annak lehetőségét is, hogy a Csap utcán 1900 körül előkerült sírok nem tartozhattak-e a középkori Szent Mihály-kápolna temetőjéhez.

13 10 Uo. 14. old. - Az 1806. április 16-án kelt emlékiratot közli Szűcs 1. i. m. III. k. 894-896. Az emlékiratot a Nagytemplom építésekor az alapkőben helyezték el. Másodpéldányát Szűcs még használta, mai helye ismeretlen. 11 Módy György ásatási jelentését lásd a Déri Múzeum Régészeti Adattárában. A kérdést részletesen tárgyalja Módy György: A középkori Szent András templom és a Verestorony régészeti kutatása 1980-ban - Debrecen 1290-1390 között. Debrecen, 1984. Szerk.: Gazda László. 12 Debrecen sz. kir. város és Hajdú vármegye. 62. s köv. old. 13 Zoltai L. i. m. 28. 56 ^