Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Sámson története a XVI. század közepéig

Miklós fiától Mihály comestől szerezték meg az akkor néptelennek írt Bigécs és Köpcs birtokokat (...Begech et Kupch vocatas in Comitatu de Zobolch in Nyr existentes vacuas). Ezeket már korábban zálogba vették. Cserébe a szabolcsi Körösszeg örökölt birtokukat és hatvan ezüst márka zálogösszeget adtak Szalonna-i Mihálynak.

29 Tamási a helynévadás módja alapján XIII. század eló'tti megtelepedésű falu, 1292-ből ismerjük Szent Márton tiszteletére szentelt egyházát. Bigécs-re XIII. századi adatot nem ismerünk. A helynév kapcsolatba hozható a XIV. században emlegetett Begecs-Bigécs bihari falu nevével. Emlékét az Atyás közelében lévő puszta őrzi, Nagyszalontától északkeletre. De Vértes és Monostorpályi között is van egy Bigécs nevű dűlő. Köpcs a Váradi Regestrum egyik 1214. évi esetében tűnik fel. Lőrinc jobbágya Köpcs falubeli Farkas vádolta falubelijét Pósát, Lőrinc szabadosát, hogy házát felgyújtotta és 3 márkányi kárt okozott. A bíró Lőrinc - a falu birtokosa - volt, a poroszló a szintén falubeli Gergely. Pósa hordozta a vasat és igazolódott. Az ügyből nyilvánvaló, hogy Köpcs magánbirtokosé volt, aki a népei felett bíráskodott. Több mint valószínű ez a Lőrinc azonos az 1292-ben Tamási és Demeter falvak birtokosaként szereplő Jakab apjával, az akkor már elhalt Lőrinccel. Feltehetően unokatestvére vagy másod unokatestvére volt Szalonna-i Miklósnak. A rokonsági fok bizonyítja, hogy Tamásit, Demetert, Bigécset és Köpcsöt Őrsur nembeli megajándékozott akkor kapta, amikor a későbbi Bikki és Sályi ágak nem váltak szét, tehát legkésőbben is a XII. század végén.

30 Mielőtt Tursámson történetét tovább nyomoznánk, vissza kell térnünk a váradi püspöki tizedjegyzék XIII. század végi helyzetet tükröző adatára. Annál is inkább, mert az első ismert - 1213. évi - adat s majd a XIV. század elejétől sorra-rendre előjövő elnevezése a falunak kivétel nélkül Tursámson. A tizedjegyzékben pedig Sámson falunevet találunk. A körülötte sorolt települések egyértelműen erre a falura, erre a vidékre utalnak. De volt-e ekkor ugyanezen a kistájon, Debrecen közelében egy másik Sámson falu is? Volt, igaz hogy birtokosára adatot 1335-ből ismerünk, a falu neve pedig csak 1347-ből fordul elő. Ez a falu Szalóksámson, melynek birtokosai Hontpázmány nemből származottak. Jakó Zsigmond szerint az eredeti nagyhatárú 1292: Árpád-kori új okmánytár: Codex diplomaticus Arpadianus continuatus I-XII. (Közzéteszi: Wenzel Gusztáv. Pest, Budapest. 1860-1874,) X. 92. Demeter faluban Szent Demeter tiszteletére szentelt templom volt. -1310: Anjou-kori okmánytár. Codex diplom. Hungaricus Andegavensis I-VII. (Szerk.: Nagy Imre, Tasnádi Nagy Gyula. Budapest, 1878-1920.) 1.198. - 1300: Árpád-kori új okmánytár. XII. 664. - Bárányos, Ihász és Körösszeg birtokok bizonyosan nem a szabolcsi Nyíren feküdtek, valószínű helyük a Polgár-Nánás vonaltól északra keresendő, távolabb vagy közelebb a Tiszához. - Karácsonyi i. m. II. 44-52. passim. Az Atyás melletti Bigecs-re lásd Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt. Település és Népiségtörténeti Értekezések 5. sz. (Budapest, 1940.) 208. - A Gutkeledek szabolcsi és bihari terjeszkedésének rövid összefoglalása néhány helyesbítendő adattal Módy György: A téglási ásatás településtörténeti vonatkozásai. In: A Déri Múzeum Évkönyve 1962-64. (Szerk.: Béres András. Debrecen, 1965.) 137-141,144-146. A Vértes melletti Bigécs dűlőnévre Botos Géza erdőmérnök hívta fel a figyelmet. - Köpcs 1214: Váradi Regestrum: i. m. 180. Nr. 73 (299.) - Karácsonyi: i. m. II. 420-23. €^ 543