Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Sámson története a XVI. század közepéig

Sámson falunak - nem írta le, de sugallja, hogy a Szalók előnevet később nyerte „...leánynegyedként kaphatták meg egy részét a Hontpázmányok".

31 Tudjuk, hogy a XI. században a későbbieknél nagyobb külső határa volt egy-egy megszilárduló falunak. A falvak ekkor még „mozogtak", ezért tiltotta törvény, hogy a falu elhagyja a templomát. A XIV. századi adatok támogatják, hogy a falu neve az 1260-1300 között szereplő Hontpázmány nembeli Mihály fia Szalók comes emlékét őrzi.

32 Lehetséges, hogy a püspöki tizedjegyzékben írt Sámson falu a későbbi Szalóksámsonnal egy? Lehet, de bizonyítani nem tudjuk. A tatárjáráskor, de majd a XIII. század végén és Károly Róbert uralmának megszilárdulásáig a tartományúri harcok és belső villongások miatt is falvak váltak rövidebb-hosszabb időre néptelenné. Láttuk, Bigécs és Köpcs a század utolsó évtizedében lakóiktól elhagyottak voltak. Tamási és Demeter is a XIV. század elején a „terra" illetve a „terra seu possessio" megnevezéssel, tehát mint „földbirtok" illetve „föld vagy falu" azaz újraéledő falu nyert említést

33 A terra megjelölést magában ekkor már az esetek nagy részében nem „falu" értelemben használták, hanem mint a „falu külső határa" vagy „földbirtok". Ehhez a gondolatsorhoz még csak annyit, hogy a fent sorolt négy faluból egyet sem találunk meg az 1332-37 közötti pápai tizedjegyzékekben. Lehet, hogy Tursámson is időlegesen elhagyottá vált? Bizonyos azonban, hogy a XIV. század első éveitől ugyanezen a régi nevén tűnik majd elénk ősi birtokosai, a Gutkeled nembeli családok kezén. II. A tatárjárás után jelentős birtokbizonytalanság következett be. Sok birtokos család kihalt, sokaknak elpusztultak az okleveleik. Sokak tették rá jogtalanul és legtöbbször erőszakkal a kezüket más birtokára. A rendezés évtizedeket vett igénybe. Ugyanakkor a XIII. század utolsó harmadától egyre több adatunk szól arról, hogy a különböző nemzetségek ágai majd alágai és családjai a korábban közösen birtokolt öröklött, de a vásárolt vagy szerzett birtokokat is megosztották. A Gutkeledek Farkas ágából származó Lőrinc comes (a Balkányi család őse) például 1289-ben adta ki unokaöccseinek Detre comes (az Atyai család őse) két fiának részét a két Gut faluban és még egy szabolcsi és két beregi faluban. Igen sokszor hatalmaskodások, majd perek előzték meg a Jakó i. m. 334. - Hontpázmány nembelieké lett a Debrecentől délre fekvő Torna (később Boldogasszonyfalva), amikor a Miskolc nembeli Torna felesége Buchou az általa örökbe fogadott Hontpázmány nembeli Paznannak ajándékozta 1230 körül. Ennek az unokája Szentjánosi Paznan fia Ders adta el rokonai hozzájárulásával a falut Debreceni Rophoin bánnak 1282 és 1289-ben. Karácsonyi i. m. II. 225,375,376 Karácsonyi i. m. II. 220,222. Tamási: 1310, Anjou-kori okmánytár, i. m. I. 198. Tamási és Demeter: 1312, Anjou-kori oklevéltár. III. 1311.1314 (Szerk.: Kristó Gyula. Budapest-Szeged, 1994.) 101-102. a 213. sz. oklevél - Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon (X-XV. század). (Budapest, 1966.) 40-44. passim, 53-54. 544 ^%