Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Sámson története a XVI. század közepéig

zeumot lelkesen támogatta. 1905-ben Zoltai Lajos például halápi birtokukon szőlőtelepítés alkalmával előkerült leletek nyomán végzett ásatást. 1906 nyarán, aratás idején felszíni leletek nyomán Maurerné néhány munkással a majorságtól délnyugatra eső homokdombon egy, a felszíntől nem mélyen fekvő lovassírt ásatott ki. A csontváz lábainál jobb oldalon találták a ló koponyáját és két első lába csontjait. A sírhoz tartozó leletek közül Maurerék ajándékaként a debreceni Városi Múzeumba került 1906 augusztus végén: egy szürkéssárga színű korongolt agyagedény, válla és szűk hengeres nyaka sárgásbarna, nyakát két vízszintes borda tagolja, pereme lekerekített, két oldalán átfúrt függesztő fül van, fenekén fenékbélyeges; csikózabla; kengyelpár, talpvasa domború; három nyücsúcs, egyik széles levél alakú, kettő pedig kettős csúcsú; filigránnal és granulációval díszített ezüst fejesgyűrű, köve hiányzott; bronzcsat; két üreges bronz fülesgomb; tíz kör alakú kis bronzveret hátlapján szögecsekkel; kis bronzpecek; ló- és embercsontok. Mint Zoltai írta „Szabolcs és zemplénvármegyei analógiákból örömmel állapítottam meg, hogy e leletek honfoglaláskori lovassír mellékletei". Augusztus 29-31-én megkutatta a visszatemetett sírt. De nem lelt mást, mint három újabb kis kör alakú bronzveretet, egyiknek a hátán a szögecs fejére szorított kis lemez volt, alatta textil foszlánnyal. Talált még egy 8,5 cm hosszú középen kiszélesedő és ellaposodó vastárgyat, melyet tegez alkatrészének vélt. A leletekről beszámolt a Múzeumi és Könyvtári Értesítő I. évfolyamában. Itt, nem véletlenül, a honfoglaláskori leletanyagban szokatlan és addig szinte ismeretlen füles edény rajzát közölte. A debreczeni Képes Kalendárim 1907. évi kötetében pedig, igaz őskori régészeti leletek mellett, mintegy legújabb érdekességként, a fémleletekről közölt rajzot.

8 A Városi Múzeum 1907. évi munkásságának jelentéséből kitűnik, hogy az az év augusztus 28-29-i majorsági földön folytatott hitelesítő kutatását megelőzően újból kapott Maureréktől leleteket. Ugyanis ezt írta: „ E helyről Maurer úréktól annak előtte már két ízben kaptunk lovassírokból való érdekes, sőt értékes mellékleteket...". Lássuk ezeket a leleteket: 1. Romanos és Christophoros bizánci császárok (920-944) átfúrt aranypénze; két pár körte alakú kengyel; egy zabla; lant alakú csiholó; aranyozott bronz fülesgomb; két nyitott, sima karika; aranyozott bronz fülbevaló pár, 55 gömböcskéből álló csüngővel; csörgő; két darab aranyozott bronz illetve bronz tömör fülesgomb. Ezeket a leleteket Maurerék 1907 nyarán lelték. Ezt bizonyítja Zoltai hitelesítő kutatásán talált két rosszezüst szíjvég és egy vaskés leltárkönyvi beZoltai Lajos: Jelentés a Debreczeni Városi Múzeum 1906. évi régészeti ásatásairól. = Múzeumi és Könyvtári Értesítő. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének és Orsz. Tanácsának Hivatalos Közlönye. I. évfolyam (Szerk.: Mihalik József. Budapest. 1907.) 36-38. A szomszédos dombon bronzkori, a Bajinka nevű határrészen szarmata leletek mellett pedig olyan edénytöredékeket gyűjtött, melyek az előbb említettektől „egészen elütnek". - Debreczeni Képes Kalendárium. VII. évf. (1907.) 31-54. között jelent meg Debreczen vidékének kőés bronzkora c. tanulmánya. Lásd a 37. oldalon lévő IV. tábla alján a 10-18. sz. ábrákat, a magyarázatot az 54. oldal alján. ^ 535