Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Sámson története a XVI. század közepéig

Zoltai Lajos falunkra vonatkozó kutatásaival - mivel ezek ma is helytállóak később foglalkozom. Az 1937-ben kiadott Hajdú vármegye és Debrecen sz. kir. város Adattára c. népszerű összefoglalás történeti részében továbbra is a nem erre a Sámsonra vonatkozó 1248. évi oklevél indítja a mondanivalót, mely kissé kuszáltabban ismétli meg Kiszelák adatait. Három év múlva jelent meg a Vármegyei Szociográfiák sorozatban a Hajdú Vármegye és Debrecen sz. kir. Város kötet. Szerkesztői maguk elismert szakemberek voltak. Több új eredményt felmutató résztanulmányt találunk a könyvben. De Hajdúsámson igen rövidre fogott bemutatásában a visszatérő hibás értelmezésű Árpád-kori adaton túl is vannak tévedések.

7 Ami pedig még feltűnőbb, olyan hiányok, melyekért Osváth Pált, Kiszelák Sándort hibáztatni nem lehet. Hiszen írásaik közreadása után jelent meg több fontos forráskiadvány, melyeket 1940ben a fejezet szerzőinek viszont ismerni kellett volna. Sámson Árpád-kori történetére az első írott forrásban említett adat 1213-ból való. A kutatás mai állása szerint csak még egy adat ismert, egy 1291-94 közöttre keltezett forrásból. A falu honfoglalás utáni alakulására, helyének megszilárdulására, XIXIII. századi történetére, első birtokosaira régészeti leletek, a helynév vizsgálata és XIV. századi oklevelek visszakövetkeztetései segítségével deríthetünk fényt. Láttuk, már Osváth Pál leírta, hogy a falu valamelyik korai birtokosának személyneve után kapta a Sámson nevet. Megjegyeztük korábban, hogy ez a ritka bibliai héber eredetű név igen kevés, a középkorban hosszabb ideig élő településünknek lett névadója. Ha az ismerteknél feltehetően volt is több a XI-XII. században, nyomuk nem maradt. Vagy a falvak tűntek el, vagy nevet változtathattak. Az utóbbira az ismert esetekben főként akkor került sor, ha a korábbi név például törzsnév vagy nem keresztény személynév volt. A XIII. század első éveiben ugyanis több településnek az egyház védőszentjéről kapott nevét ismerjük meg. Többségük viszont a régészeti leletek szerint a XI-XII. század fordulóján megtelepült, így korábban is kellett legyen nevük. Falunk nevével később még foglalkozunk. Most lássuk a régészeti leleteket. Ezek a honfoglalók itteni megtelepedését, sőt egy IX. századi népességgel való találkozásukat örökítették ránk. Hajdúsámsonban, a határ délkeleti részén az úgynevezett Majorsági föld Debrecen város birtoka volt, a szintén a városhoz tartozó Nagycsere szomszédságában. A majorsági föld bérlője 1906-ban Maurer Emil, aki feleségével együtt a Városi Mútörténelmi földrajza. IV. (Budapest, 1998.) 228-29. 1265-ben Sámsonháza a Nógrád megyei Ágasvár tartozékának Bárkánynak a határosa, Szécsénytől délkeletre. Csánki i. m. I. 106. A XV. században Szanda vár tartozéka, királynéi birtok. Hajdú vármegye és Debrecen sz. kir. város Adattára. (Szerk.: Eperjessy János és Nagy István. Debrecen, 1937.) 165-166. - Debrecen sz. kir. város és Hajdú vármegye. (Szerk.: Csobán Endre-Herpay Gábor. Budapest, 1940.) Második rész 9. 534 py