Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Sámson története a XVI. század közepéig

családot, Brankovics szerb fejedelmet, Hunyadi Jánost és a Parlagiakat sorolja és kevés hibával az 1552. évi Bihar megyei dika adóösszeírásban írt birtokosokat. De ezeket az adatokat nem állította egybe összefüggő' birtoklástörténetbe.

3 Osváth megfelelő' kritikával még ma is forrásként használt könyve után közel egy évtizeddel jelent meg a Varga Geiza szerkesztette Hajdúmegye leírása. Ebben a Szabolcs és Bihar vármegyékből átcsatolt községek történetéről Kiszelák Sándor írt. A korábbi adatokat bővítve és némiképpen rendszerezve ő állapítja meg először, hogy a falu elkülönített két részbirtoka a Debreceni család illetve a Dobi Dorogok földesurasága alatt volt. Egy 1248. évi oklevél félreértelmezése miatt azonban az ő nyomán került be egy téves birtoklástörténeti adat.

4 Ennek felhasználásától egészen 1945 utánig egyedül Zoltai Lajos tartózkodott. Szükséges a kutatástörténeti részben tisztázni ezt a tévedést. Ehhez azonban körül kell néznünk a középkori Magyarországon található Sámson nevű települések között. Falunk nevét valószínűleg jóval a tatárjárás előtti birtokosáról kapta. Már az Árpád-korban is kétféle névhasználattal Tursámsona és egyszerűen csak Sámson szerepel adatainkban. Az 1248. évi oklevél két testvérnek Szigeten és Sámsonban lévő birtokrészek miatti perlekedéséről szól. A jogorvoslatot az erdélyi vajda (a kiemelés M. Gy.) illetéktelensége miatt elutasította. Ez a falu semmiképpen nem a mi bihari falunk. Ebben a megyében a vajdának nem volt ekkor bírói joga. Találunk viszont Közép-Szolnok megyében Sámson falut és ugyancsak ebben a megyében Sziget nevű falut is. A két testvér Mocsola-i, ez a falu is Közép-Szolnok megyében volt. A birtokos családot még 1418-ban is említik. Az 1414 és 1536 között emlegetett Sámsoni család ennek a Sámson falunak volt birtokosa.

5 Puszta személynévből alakult helynévként igen kevés Sámson faluról tudunk, de a középkorban volt még Csanád és Somogy vármegyékben, valamint Sámsonháza Nógrádban és Sámsond Maros-Torda vármegyében.

6 Osváth Pál: Bihar vármegye Sárréti járásának leírása. (Nagyvárad. 1875.) 343-346. Hajdúmegye leírása. (Szerk.: Varga Geiza. Debrecen, 1882.) 126-27. 5 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I. (Budapest, 1890.) 560, 563, 564. Sámson Kusaly mezővárostól észak-északnyugatra, Sziget - a későbbi Szilágysziget - és Mocsola ~ Mocsolya Szilágysomlyótól északra. Birtokosaikra a Sámsoni, Körösi, Hodosi családra lásd 573,576. - Sámsoni Márk fiait Miklóst és Györgyöt 1414-ben. Sámsoni Istvánt 1482-ben, Sámsoni Hodosi Miklóst és Sámsoni Körösi Zsigmondot, Ferencet és Miklóst 1536-ban említik. A nagykárolyi gróf Károlyi család oklevéltára. Codex diplomaticus comitum Károlyi de Nagy Károly. I-V. (a Sajtó alá rendezi Géresi Kálmán. Budapest, 1882-1897.) - II. 12-16. Az 1414. december 11-én kelt oklevél félrevezető volt, mert a tanuk közt szerepel Bagos-i Péter fia Péter. De ez nem a Sámsonnal határos szabolcsi Bagos, hanem a Közép-Szolnok vármegye melletti Kraszna megyében lévő Bagos! - II. 505.-507. - Bunyitay Vince: A váradi püspökség története az alapítástól a jelenkorig I—III. (Nagyvárad, 1883-84.) II. 178. Csánki i. m. I. 702. Csanád vármegyében 1455.1456-ban említik Sámsont, később pusztabirtok Békés megyében, ma Békéssámson Tótkomlós mellett, Orosházától dél-délnyugatra. - Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I.—II. (Budapest, 1988.) II. 486. Sámson 1535. ma Somogysámson Marcalitól északnyugatra. - Kiss Lajos i. m. II. 135. Sámsond 1332-37. ma Mezősámsond Marosvásárhelytől északnyugatra. - Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország f^ 533