Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - A falutól a mezővárosig

7*\^ falutól a mezővárosig Városunk középkori történetének első három századát az írott emlékek hiánya miatt homály borítja. Az ún. történeti városmag peremterületein előkerült honfoglalás és kora Árpád-kori leletek, valamint a Debrecen helynév elemzése alapján mind a korábbi kutatások, mind a legújabb feldolgozások a XIII. század végi falu előzményét több X-XI. századi megülésű kis településmagban ismerik fel. Sem a város múlt század közepéig kapukkal és ajtókkal ellátott, sánccal és árokkal körülvett területén, sem a közvetlenül ehhez illeszkedő területen a jelenlegi régészeti kutatottság e településcsírák pontos elhelyezkedésére, egymáshoz való időbeli viszonyulására és a XIII. századig számítható folyamatosságukra nem nyújt cáfolhatatlan adatokat. Amit Debrecen környékének hasonló korú kisebb-nagyobb településeiről tudunk, elégtelen ahhoz, hogy az első kis települések népességének számára, a későbbi Debrecen falu kora Árpád-kori birtoklástörténetére vonatkozóan megalapozott következtetéseket vonjunk le. Jogos viszont az a feltételezés, hogy a terület, amelyen Debrecen kialakult, a XI-XII. században ugyanúgy várföld volt, mint a környék falvainak egy része. Bizonyos, hogy bár Debrecen észak-déli és kelet-nyugati útvonalak találkozásánál települt, a XIII. század közepéig semmilyen vonatkozásban nem emelkedett ki a környék csekély jelentőségű és kis lélekszámú települései közül. Vidékünk északnyugati csücske volt Bihar vár megyéjének, melynek központja előbb a földvárral megerősített vásártartó és püspöki székhely Bihar, később Várad. De a közvetlenebb környéknek is első ismert vásáros helye már 1075 előtt Szoboszlóvásár.

1 1 Debrecen és környéke X-XIII. századi régészeti kutatottságához lásd Mesterházi/ Károly: Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye területének IX-XIII. századi településtörténetéhez I. és II. rész. I. m. 95. és köv. old., valamint 211. s köv. old. Uő: Nemzetiségi szervezet... i. m. - A történeti városmagra lásd Gazda Anikó: A Debrecent körülvevő sánc- és palánkvonal és a XVIII. századi városkapuk helye (DMÉ. 1978. Szerk.: Dankó Imre) Debrecen, 1979. 177. s köv. old. Vö. a kötetben Szendrey István munkájával. - Debrecen helynevére lásd Kiss Lajos: Földrajzi nevek ... i. m 175. és az ott hivatkozott irodalom. - A XIII. század hatvanas éveinek Debrecenét királyi birtoknak véli Komáromy András: Dózsa nádor és a Debreczeni család. Turul. 1891. 2. - Zoltai Lajos már első helytörténeti összefoglalásában felveti, hogy Macs, Nádudvar, Szoboszló, Fegyvernek különböző várakhoz tartozó falvak. Debrecen és közvetlen környéke 52 py