Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - A falutól a mezővárosig

Debrecen első írásos említése a XIII. század negyedik évtizedének közepéről maradt ránk. Két évszázados fejlődés nyomán erre az időre esik a magyar falurendszer kiteljesedése, mint Szabó István nagyszabású összefoglaló munkájából tudjuk. A korai Árpád-kor sajnálatosan kisszámú okleveles anyagából és régészeti kutatásokból úgy tűnik, hogy a X-XI. századi nemzetségi szállások, falumagok egy részének elhalásával párhuzamosan - elsősorban a földművelés fokozódó térhódítása eredményeként - a XII. században a korábbi kis települések állandóbb határok között váltak tényleges falvakká, ugyanakkor újabbak születtek előbb a királyi, királynéi, dukátusi birtokok és a várbirtokok, majd később az egyházi és világi nagybirtok keretében. A XIII. század első felének már jóval gazdagabb és településtörténeti szempontból is kiaknázhatóbb írott emlékei bizonyítják, hogy ekkorra az ország sík vidéki területein igen sűrű településhálózat alakult ki. Állandósult határok között általában egymástól többnyire 3-3,5 km távolságban helyezkedtek el a XI. századi településekhez képest kisebb külső határral rendelkező falvak. Népességük tagolódása jogi állapotukat, a termelésben elfoglalt szerepüket, szolgáltatásaikat, társadalmi helyzetüket tekintve rendkívül változatos képet mutat. A XIII. század első felében a többnyire villának nevezett falvak mellett még megtaláljuk az előző korszakban döntő szerepet betöltő prédiumokat is, illetve ezek kései alakulásait. Ezeken rabszolgák, felszabadított rabszolgák éltek, és a földesúr munkaeszközeivel termeltek. A prédiumok egy része éppen ez idő táján sorvadt el, más része pedig - elsősorban ahol egyházak állottak valódi faluvá fejlődött. A királyi és várbirtokoknak a XII. század végén megindult nagymérvű eladományozása először az 1230-as években tetőzött. Ez a falvak különböző társadalmi és jogi kondíciójú népességének átrétegződését váltotta ki, és a településrendszer alakulására is nagy hatással volt.

2 Ebben a korban tűnik szemünk elé Debrecen. A falu írásos emlékét először a Váradi Regestrumnak nevezett ítéletgyűjtemény örökíti meg. A településtörténeti szempontból is páratlan értékű forrás utolsó évének, 1235-nek egyik esetében találkozunk a Debrecen falubelinek (villa is eredetileg várbirtok volt. Lásd Debreczen és vidékének urai az Árpád-kor végén és az Anjou-korban 1200-1400 közt. Debrecen, 1904. 2-5. - A bihari vár birtokait lásd Györffy Gy. i. m. 574. Külön is Bajon, Kinizs, Pelőke: lásd uo. 502., 634., 653. - Szoboszlóvásár királyi vásárvámjának felét 1075-ben már a garamszentbenedeki apátság kapta meg. Lásd Módy György: Szoboszló és környéke a XI-XVI. században. (Hajdúszoboszló monográfiája. Szerk.: Dankó Imre) Hajdúszoboszló, 1975. 76. s. köv. old. 2 Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon X-XV. század. Bp., 1966. - A XIXII. században településeink majdnem fele prédium volt. Másodvirágzásuk a XIII. századra esik. Lásd Szabó István: A prédium. Vizsgálódások a korai magyar gazdaság- és településtörténelem körében. I—II. Agrártörténeti Szemle. 1963. 1-49., 301-337. -A várjobbágyok és várnépek társadalmi mozgására lásd G. Bolla Ilona: Az Aranybulla kori társadalmi mozgalmak a Váradi Regestrum megvilágításában. Annales Universitatis Scientiarum Budapestensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio Historica. Tom. 1.1957. Bp., 1957. 84. s köv. old. C^ 53