Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Angol utazó-diplomata 1849–50 telén Magyarországon

„...filantróp brit radikálisokéhoz sem, akik az első jelére annak, ha Kanada vagy Írország megkísérelné, hogy hazai ír vagy kanadai hadserege és hajóhada legyen, a legelsőnek rántanának kardot és állítanák az akasztófákat." De nincs ellenvetésük, ha a kontinensen egy kis zűrzavart látnak.

18 A következő' fejezet a bihari út és a nagyváradi tartózkodás leírása, melyet korábban közreadtam. Ezután egy egész fejezet foglalkozik a hunok történetével, majd újabb fejezet az oszmán török behatolással. Részletes leírást ad Nagyváradról a török hódoltság korában. A XXII. fejezet, mely a „The Moral of the Goth and the Hun" címet viseli, tulajdonképpen Paton állásfoglalása történeti-ideológiai megalapozásának célzatával íródott. Itt derül ki, hogy az ázsiai hun és a gót szembeállítása az újabbkori történelemben a németség és a magyarság összevetését jelenti. Szerinte manapság a túlzó-magyar híradások divatba hozták összekeverni saját történelmükró'l való beszámolóikat. Nem veszik tudomásul, hogy az országot a török iga alól a Habsburgok szabadították fel, hátuk mögött a német birodalom erőforrásaival. A magyarok nagyon kis mértékben vettek ebben részt. A XVIII. században, ami előnyös változás történt az országban, mind az osztrák uralomnak tudható be. Elsősorban is a Bánátban, mely éppen azért mutat sokkal fejlettebb állapotot, mert sokáig közvetlenül Ausztria irányítása alatt volt. Ez a civilizációs fejlődés a német telepeseknek köszönhető. Paton az ország történetében a germán elemet az intellektus és a kitartó munka képviselőjének és az ázsiai elemet a parancsolás és az erőszakos fizikai erő képviselőjének tekinti. A hun, a magyar és a török vad bátorsággal, vendégszeretettel és bőkezűséggel jellemezhető. Nem szereti a civilizációt, amely a munka eredménye, de szereti a fényűzést, mások munkájának eredményét. Javaslatot tesz és jósol, hogy az ország történetének új korszaka nyílik meg. A puszta földeket Nagyváradtól és Szegedtől délre német telepesek veszik át, így a Tiszántúl, mely túlnyomóan magyar kézen van, szerencsésen fog új germán elemmel keveredni. Ez nemcsak a civilizáció terjedése szempontjából kívánatos. Az ország békés meghódítása német telepesekkel sokkal nagyobb csapás a túlzó-magyar uralomra, mint a tényleges meghódítás. Hadseregeket meg lehet verni, de a telepítés kiterjedt rendszerét nem. Németország népfölöslegét kell behozni a Tisza és a Maros völgyébe. Ez könnyebb és kívánatosabb mint az Amerikába való kivándorlás. Mi a jövő Paton szerint? A magyar háború egy az 18 Paton i. m. 197-202. és 206-207. - Paget, John (1808-1892) Az edinburghi egyetemen szerzett orvosi diplomát, de nem folytatott gyakorlatot. Itáliai utazása során ismerkedett meg özv. Bánffy Lászlóné Wesselényi Polixéna bárónéval, akit később feleségül vett. Beutazta Magyarországot és Erdélyt, Aranyosgyérésen telepedett le s ott vásárolt birtokot. „Hungary and Transylvania" c. könyvét 1839-ben jelentette meg Londonban (II. kiadás német nyelven 1842, Lipcse). 1841-ben kétkötetes útleírása jelent meg Kolozsvárott: „Schweitzi és Olaszhoni utazás". Az 1846/47. évi erdélyi országgyűlésen honfiúsítást nyert. A szabadságharc alatt Bem egyik szárnysegéde, az angol újságokat rendszeresen tájékoztatta az eseményekről. 1850-ben Angliába menekült s csak 1855-ben térhetett vissza. 524 ^