Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - A magyar emigránsok nyomában Sumenben

egyszer őszinte baráti érzései mellett felbecsülhetetlen értékű volt a bolgár nép mély együttérzése, igaz vendégszeretete. Erre az erkölcsi támaszra különösen nagy szüksége volt a magyar és lengyel emigrációnak, mely Sumenbe is magával hozta az elszomorító korábbi politikai, személyes ellentétek megosztottságát is, hogy csak a legismertebb Kossuth-Perczel és Kossuth-Bem ellentétre utaljunk. Sumen nemcsak otthont nyújtott Kossuthnak és a magyar emigrációnak - valamint a lengyeleknek is - hanem lehetőséget adott Kossuth Lajos számára, hogy hozzáfogjon az emigráció szervezéséhez. Könnyű dolga egyáltalán nem volt. Sumenbe érkezésük után nyomban elterjedt a híre, hogy a menekülteket rövidesen Ázsiába internálják. S szinte egyidőben Kossuthék megérkezésével megjelent Sumenben egy osztrák konzul. Feladata az volt, hogy az emigrációt megbontsa, Kossuthtal szembefordítsa és minél nagyobb számban bírja rá a magyar menekülteket, hogy az egyéni kegyelem reményében térjenek haza. Kossuth szervezési és politikai munkáját zavarta még a lengyel emigráció, de elsősorban is az iszlám hitére tért és török szolgálatba állt úgynevezett „renegátóknak" az övétől teljesen eltérő politikai felfogása. Igaz, a hontalanság keserű kenyerét s az emigrációk egyeseknél szinte törvényszerűen megmutatkozó morális elgyengüléseit már jobban ismerő lengyel vezetők egy része reálisabban mérte fel a menekültek sorsa feletti nagyhatalmi diplomáciai sakkhúzások mögötti tényeket. Elsősorban azt a tényt, hogy sem Anglia sem Franciaország kormánya nem óhajtja az esetlegesen a cári Oroszország elleni lépéseiknél komolyan támogatni az igazi forradalmi célokat. Lehet, hogy Kossuth többször rózsásabban értékelte a Sumenben hozzájutott diplomáciai híreket, de egyben világosan látott: meg kell őrizni a magyar emigráció egységét. S ez különösen akkor vált rendkívüli fontosságúvá, amikor személyének és közvetlen kíséretének az emigráció egészétől való elszakítása veszélyéről az első komoly értesüléseket kapta. 1849 telének szokatlan hidegét, az anyagi, ellátási gondokat, a hontalanság mind gyötrőbb érzését Kossuth, de különösen is a nagypolitikai kérdésektől nem érintett magyar menekültek nagy többsége csak a sumeni bolgár nép szeretetének, megértésének légkörében tudta átélni. December közepétől kezdve a török hatóságok is érdektelenebbekké, ridegebbekké váltak. A nyomorúságos elhelyezési körülmények közül el-elszökdöső közembereket már szigorúan meg is büntették.

1 így érkezünk el első kérdésünkhöz, milyen volt a magyar emigráció viszonyulása a sumeni bolgár társadalomhoz? 1 Dolgozatunk terjedelme nem engedi meg, hogy Kossuth és a magyar emigráció bolgár földön való tartózkodásának, a török hatóságokkal való viszonyának alakulását akár vázlatosan is végigkísérjük. Erre lásd elsó'sorban Hajnal István hatalmas forrásanyagot is közreadó munkáját: A Kossuth-emigráció Törökországban I. (Magyarország Újabbkori Történetek Forrásai. Budapest, 1927) különösen is a IV-IX. fejezeteket, valamint jelen kiadványban közreadott Héthy Zoltán: A magyar emigráció a mai Bulgária területén 1849-1850. c. annotált bibliográfiában felsorolt forrásmunkákat és feldolgozásokat. C^ 503