Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - A magyar emigránsok nyomában Sumenben

De milyen is volt a város ekkor? Sumen ősi bolgár település volt, első írásos említése a XI. századból való. Nyugatról patkó alakban veszik körül a kisebb-nagyobb hegyek, kelet felé innen nyílik a Fekete-tengerig terjedő síkság. Közelében az első bolgár állam - az 1840-es években már romjaikban is pusztított - fővárosainak Pliszkának és Preszlávnak az emlékei. A törökök a XIV. században foglalták el. Fontos stratégiai pont az egész középkoron át, a sumeni várhegy nagy erődítményét a szerencsétlen kimenetelű várnai csata előtt Hunyadi János seregei ostrommal vették be. A XVII. században újonnan épített erődítményeivel az ősi bolgár város katonai jelentősége még csak növekedett a XVIII-XIX. századi orosz-török háborúk idején. Sumen egyik pontja a Russze-Szilisztra-Várna várnégyszögnek, éppen ezért az 1730as évektől a lakosság eltörökösítése mind nagyobb ütemű lett. A megnövekedett katonaváros tiszti, tisztviselői elemeit nyomban követték a török kereskedők, iparosok. A török Sumla szinte lépésről lépésre épült rá az ősi bolgár Sumenre. A hegytetőkön kiépült a központi várrendszer, a XIX. század elejétől hosszú földsáncokkal, elővédművekkel, rondellákkal megerősítve. Lőportorony, hatalmas kaszárnyák épültek. Bár a sumeni vár az 1840-es évekre stratégiai jelentőségéből sokat vesztett, de továbbra is fontos katonai körlet központja maradt, ahol a nagy kaszárnyákban tekintélyes török helyőrség állomásozott, nagyrészt gyalogság, de tüzérség is. A várban és erődítményeiben még 1849-ben közel 900 ágyú volt elhelyezve.

2 2 A sumeni vár, valamint a XVII. századtól fokozatosan kiépülő eró'dítményrendszer alakulására, hadtörténeti szerepére 1830-ig lásd Dzumaliev, Georgi: Istorija na áumenskata krepost (Prinac köm istorijata na grad Őumen) c. publikálatlan levéltári anyag és a teljes irodalom feldolgozásával készült művét. - Az emigráns emlékiratok szerzői közül a várat és Sumen katonai jelentőségét külön említi Hutter, Joseph: Von Orsova bis Kiutahia (Braunschweig, 1851) 4142. és Lázár Kálmán: Magyar menekvők Törökföldön (Kolozsvár, 1850) 29. - A sumeni várhegyen a középkori vár feltárására - mely ókori alapokra épült - több év óta nagyszabású ásatást vezet Vera Antonova a Sumeni Kerületi Múzeum régésze. A feltárt részek műemléki helyreállítása folyamatosan történik. 504 ^ 1. kép. A gyalogos kaszárnya, ahol a magyar honvédeket elhelyezték