Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - A debreceni erdőspuszták története 1945-ig

a Bajoniak banki részbirtokát. A faluban 1552-ben 24 jobbágy telket írtak össze. Ebből 12 a Szepesi Györgyé, 7 a Bajoni Ferencé, 4 a Théti Györgyé és 1 a Bornemisza Miklósnéé. A falu határának nagy részén már egy 1415. évi adat szerint erdő állott. 1558 táján éppen a debreceniek vágtak ki az értékes erdőből ezer szálfát a török parancsára, a szolnoki vár építkezéséhez. Bánk hódolt falu volt, birtokosa, Bajoni István látta a török írásos parancsát, így Debrecen földesura, enyingi Török János jobbágyait nem ítélte el hatalmaskodásért. A falu 1570 után fokozatosan néptelenedett el. 1572-ben a török defter még 13 házát írta össze. A következő években a falu elpusztásodott. Debrecen viszonylag későn, először csak 1674-ben vett zálogba a banki pusztán részeket. Mégpedig a valamikori Bajoni részt, akkori tulajdonosától, Bánffy Gábortól. A Szepesi család leányági leszármazottaitól, a Becski, Görbedi és Csomaközi családoktól 1678 és 1749 között újabb részeket zálogolt a város. A földesurak kihalása után a királyi kincstárra visszaháramlott birtokot újra zálogba vette Debrecen. 1854-ben azután a többi kincstári zálogos puszták megörökítésével együtt Bánk is a debreceni polgárok tulajdonába jutott. A középkori falu temploma egyes adatok szerint Szent Benedek tiszteletére volt szentelve. A diószegi útfélen egy dombon a romos templom falai még 1703ban állottak. A városi jegyzőkönyvben ugyanis ebben az évben feljegyezték, hogy egy kis portyázó kuruc csapat a banki templomnál véresre verte és mindenétől megfosztotta Pósalaki Jánost, a város jegyzőjét. Bánk és Haláp között tűnik fel 1461-ben a Szepesi család birtokmegosztó oklevelében egy Gömörő nevű pusztabirtok. Valószínűtlen, hogy Gömörő egy középkori kis település nevét örökítette meg, hiszen 1400-ban egy oklevél csak mint Bánknak egy határrészét írja. Az 1725-ben itt birtokos családtól vásárolta meg Debrecen. Bánk és Gömörő a XVIII. század végi felmérés szerint több mint 6640 hold, ebből kevéssel több, mint 4120 hold volt az erdő. Gut Debrecen város erdőspusztái közül a második legnagyobb kiterjedésű, közigazgatásilag már külső birtok volt, Mártonfalvához tartozott. Ma Nyíradony határában van. A falu neve személynévből alakult és a szomszédos Adonnyal együtt a Gutkeled nemzetség legkorábbi birtokai közé tartozott az Árpád-kori Szabolcs megyében. A falu a XII. század végén már állott. A Gut és Keled testvérpár Péter király idején a testőrség parancsnokai voltak, hatalmas birtokokat kaptak Bihar és Szabolcs vármegyékben. Első falujuk közé tartozott a Székesfehérvár melletti Gut, de ilyen nevű falujuk Bereg megyében is volt. A nemzetség sárvármonostori főágából származó Farkas egy külön ágat alapított. Leszármazottai 1289-ben osztják meg birtokaikat. Ekkor említik írott forrásaink először Gutot, mégpedig két C^ 41