Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - A debreceni erdőspuszták története 1945-ig

Gut nevű birtokot. így alakult ki Kis és Nagy Gut, későbbi nevükön Külső, illetve Belső Gut. Zoltai Lajos 1913-ban mind a két falu templomát feltárta. A nagy guti templomnál e sorok írója végzett 1976-ban hitelesítő ásatást. A templomok alaprajzából arra következtethetünk, hogy az eredeti nagyhatárú település Kis vagy Külső Gut volt. Román stílusú, félköríves szentélyzáródású temploma bizonyosan a tatárjárás előtt épült. A másik Gut temploma - a műemlékileg helyreállított ma is látható Pusztatemplom - jóval később épült. Ennek a templomnak két építési szakasza volt. Először megépült az egyenes szentélyzáródású templom, a főfalak és a szentély találkozásánál, valamint a szentély déli és északi sarkain pillérekkel. Ezután toldották meg egy északi sekrestyével. A templom építésének elkezdése nem sokkal előzhette meg a birtok kettéosztását. XIV. századi földesurai az ősi birtokosoktól leszármazott Guthi, Guthi Ország és Balkányi családok. A részbirtokaikért folytatott több pereskedésükről tudunk. Az 1310-es években királyi adományként részeket kaptak Guton a Balogsemjén nemből származó Kállayak is. 1317-ben Károly Róbert már megerősíti őket itteni birtokukban. A két falu együttes népessége a XIV. század első harmadában sem lehetett nagy. A pápai tizedjegyzékekben csak az egyik Gut papjával találkozunk. Az 1334. évi második fizetéskor 3 garast, 1335. évi első fizetéskor 4 garast adott. A papok tizedjövedelméből a jobbágy telkek számára, és ebből pedig hibahatáron belül a lélekszámra következtetve, feltételezhetjük, hogy a két Gut népessége kétszáz fő körül lehetett. 1340 tavaszán a néhai Debreceni Dózsa nádor fia Jakab mester, szabolcsi ispán a fő- és jószágvesztésre ítélt Balkányi László és fia Fábián balkányi és guti jószágait birtokba vette. Egy balkányi jobbágyuknak Bót faluban (Téglástól északra feküdt) levő 20 köböl rozsát és két szekér szénáját pedig a neki járó bírság fejében foglalta le. Ezek a guti birtokrészek nem maradtak meg a Debreceni család kezén. A nyilván királyi kegyelmet kapott Balkányiak 1365-ben már Kallói Lászlónak a guti és balkányi birtokrészekbe való beiktatása ellen indítottak pert. 4. kép. Ásatás a nagyguti templomromnál, 1913 42 f%