Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Polgár és vidéke a tatárjárástól a hajdúk letelepedéséig

zsaroltak ki tőlük. 1535. májusában Horváth András ura megbízásából elfoglalta Polgárt és Szentmargitát, és több alkalommal együttesen 540 forintot hajtott be rajtuk. Az országbíró a színe elé idézett Serédit a király nevében intette meg és elégtételadásra kötelezte.

117 Jelentős veszteség érte a szentmargitaiakat ugyanezekben az években Varkoch Tamás és familiárisai hatalmaskodásai miatt is. Nagy Orbánnak 9 forint 25 dénár, Karcsa Máténak 125 forint, Zajdán Mihálynak és Szabó Lőrincnek 40-40 forint, Pestmegyei (!) Török Pálnak 22 forint, Karcsa Ferencnek 4 forint 85 dénár, Új Mátyásnak 5 forint, Veres Miklósnak 10 forint, Soós Ambrusnak 32, Toldi Istvánnak 5, Bodó Lászlónak 15, Bolgár Tamásnak 4, Sólyom Mihálynak 36, Baranyai Györgynek 2 forintnyi kára esett. Ezeken kívül Török János 220 forintnyi és 18 aranyat kitevő kárt vallott és „régi pénzekben" - ami alatt régi aranyakat értettek még 7 forintnyit és 16 aranyat. Veér Jánostól elvittek négy, összesen 20 forintot érő ökröt és négy forint értékű köpönyegét. Csikoltós Istvántól egy 4 forint, Nagy Istvántól egy 8 forint, Méhes Andrástól pedig egy 16 forint (!) értékű lovat hajtottak el. Utóbbitól négy forint értékű pénzt és l-l forint értékű gyolcsvásznat és posztót is elvettek.

118 Az egri káptalannak a jászói konventhez küldött feljegyzéséből azért ismertettük a fenti adatokat ilyen részletességgel, mert azokból nemcsak igen fontos gazdaságtörténetileg értékelhető és demográfiai szempontból is fontos következtetéseket lehet levonni a szentmargitai jobbágyság társadalmi helyzetére és vagyoni rétegződésére, hanem ugyanakkor meggyőzően bizonyítják, milyen nagy volt a vagyon és életbizonytalanság már az 1540-es években. Az erőszakoskodásokra vet fényt egy 1550. évi adatunk, mely szerint ekkor viszont a káptalan polgári (Polgár) jobbágyai ölték meg Bogáthi István két szolgáját a kisfaludi révnél.

119 1548 nyarától Eger vár kapitánya és mint provizor a püspökség vagyonának kezelője Dobó István lett. A széthullóban levő birtokokból neki kellett elsősorban a vár, de a püspökség fenntartásához szükséges anyagi eszközöket előteremteni, így mind a püspöki, mind a káptalani jövedelmek kétharmadát a Tiszán való szabad átjárást és Eszak-magyarország védelmét akkor már egyedül biztosító vár megerősítésére és őrségének ellátására fordították. 1563-tól pedig a jövedelmek egészükben a kincstárhoz folytak be. Amikor a törökök 1552-ben az Alföldet addig védelmező két várat, Temesvárt és Szolnokot elfoglalták, megindult és lépésről lépésre haladt előre Bihar megye és Szabolcs délnyugati részének hódoltatása is. Az 1552. évi hadjárat után a védtelen falvak többsége erőszak nélkül, önként meghódolt. Inkább vállalták a töröknek is az adó fizetését, jövendő sorsukat vélték így biztonságosabbnak. Szatmár, Szaii7 Sugár Reg. 80-82. us Kundra K. i. m. Adatok III. 121-122. »

9 SZL. Protocollum politicum I. Folto 85.-1550. 398 fo