Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Polgár és vidéke a tatárjárástól a hajdúk letelepedéséig

birtokaira, jogaira vonatkozóan felbecsülhetetlen értékű forrás még a feltételezett XVI. század eleji állapotnál is jóval korábbi adatokat őrzött meg. A szolgálónépi falvak első rétegének neve alanyesetben álló foglalkozásnév. Mint Heckenast Gusztáv írja a későbbi -i vagy -d helynévképzős alakoknak nem lehet a település XI-XII. századnál korábbi keletkezését kizáró jelentőséget tulajdonítani. Igen sok ilyen -i és -d képzős helynévnek fennmaradt a korábbi alanyesetben levő alakja is.

32 A Polgár helynevek alakváltozása hasonló jellegű, de adataink szerint csak a XIV. század végén indult meg. A Polgár-Polgári-Polgárdi változatok a helynév képző kettőzését mutatják. Szabolcs megyei településünkre a Polgár-Polgári alakok egyaránt előfordulnak még a XIX. század elején is. Összefoglalhatjuk tehát azt, hogy véleményünk szerint kutatott területünkön eredetileg fejedelmi, illetve királyi szolgálónépek falvai feküdtek. Még nem tudjuk megállapítani, hogy melyik várhoz tartoztak. Eladományozásuk korai, így lett Fehérszentmargita, Csőszd és Kékes az egri püspökség birtoka. A XIII. század harmadik évtizedéig Polgár is kikerült a várbirtokok közül. A Váradi Regestrum többször idézett 1229. évi adatából erre következtettünk, de az nem nyújt fogódzót a tekintetben, hogy a falu valamelyik e vidéken már korábban is több birtokkal rendelkező nemzetség kezére került-e, vagy társadalmilag felemelkedő várjobbágyok lettek a birtokai. Az bizonyos, hogy Polgáron az egri püspökség nem rendelkezett ősi birtokkal, mert ezt az 1261. évi oklevél feltüntette volna. Hacsak nem abban a (királyi?) oklevélben szerepel, melyet IV. Béla 1261. évi oklevele úgy említ, mint amelyikben az egri káptalan birtokai és jogai külön vannak felsorolva. Sajnos a hivatkozáson kívül erről az oklevélről, illetve tartalmáról semmit nem tudunk. Még az sem bizonyos, hogy püspökségtől megkülönböztetetten a káptalan külön birtokaira maradt-e fenn egyáltalán a tatárjárás pusztítása után bármilyen irat. A XIV. századi adatok visszavetítésével következtethetünk arra, hogy Polgár és Szentmiklós esetleg még a tatárjárás előtt, de a század derekán mindenképpen Aba nemzetségbeli birtokosoké lett. A tatárjárástól a mezővárosias fejlődésig A tatárjárás során területünk - már csak földrajzi elhelyezkedése miatt is - nagymértékben pusztult. A települések elnéptelenedtek, az életben maradottak bizonyára a mocsarak, lápok járhatatlan szövevényében húzódtak meg egy-egy kiemelkedő kisebb hátságon. Az újranépesedés lassan történt meg, de, nincs okunk feltételezni, hogy akár Csőszd és a kisebb jelentőségű Kékes is teljesen néptelenül 32 Heckenast Gusztáv: Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban. Értekezések a történettudomány köréből. Új sorozat 53. sz. (Bp., 1970.) II. €^ 375