Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Polgár és vidéke a tatárjárástól a hajdúk letelepedéséig

maradtak. Ezt a már ismertetett 1261. évi, az egri püspökség Szabolcs megyei birtokait is felsoroló oklevél jelezte volna. IV. László egyik év nélküli oklevelében találkozunk újból Polgárral. Egy lakatlanná vált bizonyos terra Pop (ma Pap község Szabolcs-Szatmár megyében) Sándor bán részére történő adományozását itt kiadott oklevele - „datum in Pulgar" - örökítette meg.

33 Ebben az esetben a már tárgyalt több Árpád-kori Polgár nevű település közül a legvalószínűbb a mi vizsgált falunkra gondolni, az adományozott birtok is lévén Szabolcs vármegyében. Amikor Palkonya (mai Tiszapalkonya), a tatárjáráskor elpusztult és néptelenül maradt korábbi borsodi várbirtok egy részének és egy hozzá tartozó halastónak 1292. évi eladásakor a határokat megjáratták a szomszéd birtokosokkal együtt, Polgár az Aba nemzetségbeli Debrei (Debrői) családé volt. Legalábbis a birtoknak az a része, mely Palkonya eladott déli részével volt határos. A határbejárásnál ugyanis az oszlári birtokosok mellett jelen volt Mokján comes, néhai Beche fia is „...ex parte terrae sue Polgaar." Ebben az oklevélben említik a Selypestő eret, melyről korábban már szóltunk és két halastavat, melyek között a határ vonult, Centur és Létava (Centur és Letowa) nevűeket. Ezekkel a XVI. században is találkozunk és helynévként még a múlt században is éltek.

34 A krónikában kun, hun, korozmin (káliz) származásúnak írt Aba nemzetség eredetét Györffy György a kazár-kabar nemzetségek között találja meg. A hercegség (dukátus) vármegyéi a kabar nemzetségek szállásterületén alakultak ki, s bár Abauj megyét a XI. században nem sorolhatjuk a dukátushoz, az Abák első szállásterületét a dukátus területén kell keresnünk. Az bizonyos, hogy a királyi vármegyék szervezésekor az egyaránt Aba birtökterületű Mátraaljából (később majd Heves megye) és a Hernádvölgyéből egy megye, Újvármegye lett. Az Abák birtoklása a leírt területeken mindenképpen I. Istvánig nyúlik vissza, s ott él nemzetség különböző ágai majd családai a XIII. században öröklött jogon birtokoltak.

35 Az Abák zempléni ága már a XI. században terjeszkedett Borsodban, Százdon monostort alapítanak és a nemzetség különböző ágai a tatárjárás előtt, de különösen az után továbbra is Borsodban, Zemplénben és Szabolcsban is nyernek birtokokat. A Debrei ágat I. Mokjántól származtatják, fia a fent említett Beche comes tatárjárás előtti birtoka volt a Szabolcs megyei Dada, melyet közvetlenül a tatárjárás 33 A Zichy család okmánytára. Szerk. Nagy Imre (Bp., 1871.) I. 63. 34 Györffy Gy. i. m. 799,803. - Lásd Sugár Reg. 2. 35 Györffy Gy. i. m. 41, 42, 43, 742, - Alapos következtetései nyomán a Hernád és Tárca völgyének elsó' megszállóit az azonos eredetű Bárcza és Tekele-nemekben látja. Az eredetileg a Mátraalját megszálló Abák a XI. században nagyobb területen rendelkeztek birtokokkal mint általában egy-egy nemzetség. Ez azzal magyarázható, hogy az Árpádokkal szövetséges nemzetségfők közé tartoztak. - Az Aba nemzetség és a belőle sarjadt ágak, illetve családok birtokaira lásd Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig I—II. (Budapest, 1900.) I. 38. és köv. 376 ?%