Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Polgár és vidéke a tatárjárástól a hajdúk letelepedéséig

terjedésű és a Tisza áradásai után majdnem összefüggő' vízállásos, mocsaras terület volt. Ennek legkeletibb, illetve legdélibb része a nánási Veresnád és a böszörményi Nagyrét. A legszárazabb nyarakon is erek, tavak, nádasok, zsombékos rétek szabdalták át meg át a földművelésre alkalmas hátságokat, víz nem járta részeket. Ezek a hátságok, de különösen a kisebb-nagyobb halmok voltak az ember megtelepedési helyei évezredek óta. Polgár határáról a XVIII. század végi és XIX. század eleji földrajzi munkák leírják, hogy „.. .jó termésű, de mivel az áradás járja második osztálybeli". A falu „.. .nagy motsárok köztt" fekszik.

9 Fényes Elek múlt század derekán megjelent műve szerint is: „Polgár határa gazdag fekete föld, de árvizektől rongáltatik", és „Szentmargita roppant legelővel, rétekkel. Posványos ereiben sok nád és gyékény terem."

10 Az 1769. évi katonai térkép még hatalmas, teljesen összefüggő mocsaras területet ábrázol", Polgár (Polgári) és Szentmargita (Pr/aedium/Margita) határa ebből emelkedik ki. A települések elhelyezésében, a közöttük levő távolságokban, a Tisza Taktaköz irányában történő vonalvezetésében mutatkozó minden torzítás ellenére a térképkészítő jól tüntette fel azt a hátságot is a Lapos halom alatt, amelyen véleményünk szerint Kékes falu temploma állott.

11 Görög Demeter 1802-ben kiadott térképe Szabolcs vármegyét ábrázoló lapján már nem ilyen elnagyoltan és nem is összefüggő mocsárnak ábrázolja ezt a részt. Lipszky 1808. évi térképén pedig pontosabb határokkal a következő vízrajzi képet adja:

12 Szederkénnyel szemben a Kerényi tó vízállás, melyből a Mélly ér vezet keleti irányba, ettől délre a Sulymos vízállás, amit két ér köt össze a Bűd és Szentmihály falvak nyugati határára helyezett, de névvel nem jelölt nagy vízállással. Pontosan vezeti a Selypes folyót is. Polgártól észak-északnyugati irányban jelölt kisfaludi pusztától (Praedium Kisfalud) keletre látjuk, a Sulymos alatt, azzal nem összefüggően a Szegyes vízállást. Szentmargita Észak-északkeleti határán pedig két tavat tüntet fel: „Lacus Bágy és Lacus Kerecseny". Ezektől keletre helyezkedik el, de velük nem összefüggően a nagy mocsár: „ Veres nád paludes", amely Tedej és Nánás nyugati határát foglalja el. Bizonyos, hogy ezen a hatalmas állandó és időszakos vízállásos, áradásokat levezető területen is keletkezett néhány kis lélekszámú település a honfoglalás után, csak ezeknek még nem akadtunk nyomára. 9 Vályi András: Magyar Országnak leírása... I—III. (Buda, 1799.) III. 110. és Magda Pál: Magyar Országnak... legújabb statistikai és geográphia leírása. (Pest, 1819.) 452. 10 Fényes Elek: Magyarország geográphiai szótára I-IV. (Pest, 1851.) III. 248. és IV. 107. 11 Mappa Geographica novissima Regni Hungáriáé... ex accuratoribus tabulis congesta et correcta Anno 1769 ab Ign(atius) Müller S.C.M.Sup. Vigil. Magistro. Viennae. 1802-1811. No. 1-12. Lásd a hatodik lapot. 12 Görög Demeter: Magyar Átlás... közönséges táblái. (Viennae, 1802.) és Lipszky, Joannes: Repertórium locorum obiectorumjue in XII. tabulis mappae regnorum Hungáriáé... (Budae, 1808.) - A kisfaludi puszta a Borsod megyében lévő Kisfalud Tisza-balparti tartozéka. Lásd Györffy Gy. i. II. 782. C^ 367