Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Polgár és Szentmargita 1484–1612 között

új ajtókat, ablakokat, kemencét csináltattak s két új asztalt vettek. Adataink szólnak az officialis, Málczay László által használt házról is.

46 A két birtokból származó jövedelmet nagy mértékben növelték a halastavak, halászóhelyek, 1493-ban ezekből 223 forint bevétel volt és Boldog Erzsébet napján a polgári bírák halfogás értékeként még 36 forintot adtak. 1495-ben ugyanezért Polgár 43, Margita 53 forintot fizetett.

47 A halászat fontossága a só-elszámolásokból is kitűnik. Nagyobb mennyiségű sót a halak lesózására Polgárra és Szentmargitára adtak ki. 1494-ben Polgáron kiadták az eló'zó' évre járó mennyiséget is, és ugyanakkor a két évi szalonnához való sót, a tíz igás ökörnek és a halastavaknál és malmoknál dolgozó ácsok konvenciójába.

48 A halastavakat nemcsak az officialis, hanem a püspöki provizor, a számadáskönyveket 1493-tól vezető Ősi György maga is személyesen ellenőrizte az allódiumokon folyó munkákkal együtt.

49 Polgár és Szentmargita, mint láttuk, 1501-től Bakócz adományából az egri káptalané. A két birtokról a már említett modenai Hippolit-kódexekben az 1501. évi püspöki számadásból vannak adataink 18 szabolcsmegyei helység gabonadézsma-jegyzékében. Szentmargita (Zenthmargytha) 78 kepe gabonát, 26 kepe árpát, Polgár (Polgary) pedig 57 kepe gabonát és 37 kepe árpát szolgáltatott. A feljegyzett falvak tizedjeiből kiviláglik, hogy csak Büd-ön (Bewod) volt nagyobb a tizedköteles gabonatermés.

50 Véleményünk szerint mindkét helység az 1530-as évekre rálépett a mezóvárosi fejlődés útjára, éppen úgy mint korábban a közeli Böszörmény, Csege, Szentgyörgy, Újváros és Mezőtárkány. A már ismertetett 1544. és 1569. évi adatok oppidumnak is mondják mindkettőt. Az bizonyos, hogy a XVI. század második hartot fizettek. - Kovács Béla Az egri püspökség gazdálkodása a XV. század végén c. dolgozatában (kézirat) Bakócz számadás-könyveiből és századvégi urbáriumokból megállapította, hogy az egri püspöki birtokok a világi nagybirtokhoz hasonlóan egy-egy vár köré szervezett uradalomra és az egyházi nagybirtokra jellegzetes officiolátusokra tagolódtak. Véleménye szerint „az officiolatus nem annyira haszonélvezettel járó jövedelem, mint inkább a természetbeni juttatások mellett pénzzel is fizetett állás volt, és az officiolatust vezető' személyek gazdaságilag alá voltak rendelve az egri provizornak." Kovács Bélának ezúton is köszönetet mondok kézirata felhasználásáért. 46 Kundra: Adatok II. 363., 374., 434., 436. - Az ácsoknak és a többi munkát végzőknek az officialis naponta élelmiszert és bort adott, - mindez 71 Ft-ba került. A két asztal áraként 33 dénárt jegyeztek fel. 47 Katidra: Adatok II. 345., 395. 48 Kundra: Adatok II. 377-79. 49 Kandra: Adatok II. 362., 363., 367. 50 Nyári Albert: A modenai Hyppolit-codexek (Száz. IV. 1870. 665). Az 1501., évi számadásokba a következő szabolcsi helységek tizedjeit jegyezték fel: Dada, Lök, Eszlár, Újfalu, Tímár, Kisfalu, Balsa, Paszab, Buj, Gáva, Vencsellő, Nánás, Tedej, Szentmihály (árpa), Büd, Szentmargita, Polgár, Szentmihály (gabona). €^ 357