Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Polgár és Szentmargita 1484–1612 között

madában már a leggazdagabb és legnépesebb nyugatszabolcsi települések között voltak. 1554-ben Szentmargitának 70, Polgárnak 65 portáját írták össze, ugyanekkor Böszörmény 74, Újváros 70, Nádudvar 65 portával szerepel.

51 Szabolcs megye már idézett 1556. évi dézsmajegyzéke alapján Balogh István a következő valószínű lélekszámokat adja: Polgár 405, Szentmargita 375, Böszörmény 430, Újváros 430, Nádudvar 1410. A jegyzék Polgáron (Polgary és Pologár) 81 nevet tüntet fel, ebből 73-an fizettek bárány-, és gabonadézsmát, 6-an csak báránydézsmát és ketten kereszténypénzt. Szentmargitán (Zenth Margitha) az összes adófizető 75, ebből 53 bárány-, és gabonadézsmát, 4 csak báránydézsmát, 18 keresztény pénzt fizetett.

52 Balogh István következtetései nyomán megállapíthatjuk, hogy a megye területén a főtermény a búza és a rozs volt, az árpa és a zab termesztése a megye déli részén - a nádudvari járásban - és éppen a minket érdeklő dadái járásban volt jelentékenyebb. Polgáron 126 kepe és 8 kéve búzát valamint 2 kepe és 15 kéve rozsot szedtek be dézsmaként. Szentmargitán pedig 10 kepe és 15 kéve búzát és 4 kéve rozst. A kaszált gabonát holdszámra összesítették s a jobbágy dézsma fejében holdanként 6 dénárt fizetett. Szentmargitán 72 hold búza volt dézsmaköteles. Balogh feltételesen következtetett a gabonatermésre is. Szerinte Polgár 1420 Vi kepe - 1619 köböl - búza és 28 kepe - 32 köböl - rozs, Szentmargita pedig 116 Vi kepe - 422 köböl - búza és 1 Vi kepe - 1,5 köböl - rozs után adott dézsmát. A dadái járásban Eszláron és Rakamazon, a nádudvariban csak Nádudvaron nagyobb a gabonatermés számított értéke. Emellett Polgáron 5 Vi kepe és 2 kéve illetve 22 hold, Szentmargitán pedig 7,5 hold árpa volt a dézsma, amiből 66 kepe - 119 köböl - illetve 15 köböl árpatermésre lehet következtetni. A járásban csak Eszláron nagyobb az árpatermelés számított értéke.

53 Polgáron 14-en, Szentmargitán 10-en fizettek báránydézsmát. A dézsmált bárányok számából - 113 és 83 - viszonyszámként 2288 illetve 1680 db-os juhállományra lehetett következtetni. A dadái járásban csak Rakamazon és Gáván több a számított juhállomány.

54 A szentmargitai káptalani jobbágyok 1534-1545 közötti években szenvedett kárait felsoroló forrás szerint is az állattartás területünkön - de közvetett források alapján - az egész dadái és nádudvari járásban jóval jelentősebb mint a kisvárdai vagy nagykállói járásban. Ez a Hortobágy és a Sárrét gazdag legelőit számítva indokolt is. A juhtenyésztésen kívül számottevő volt a szarvasmarha és lótartás is. 1534-ben a margitaiaktól a tokaji várnagy emberei több mint ezer juhot hajtottak el, 1544-ben más jószágok között 12 java ökröt. 1538-ban csak egy szentmargitai jobbágytól 4 lovat hajtottak el erőszakkal Bebek Ferenc emberei. 1544-ben Török János margitai jobbágy 18 ökrét vették el Serédy 51 Lukinich i. m. 74., 388-9. - A mezővárosi fejlődésre 1. Bácskai Vera: Magyar mezővárosok a XV. században - Ért. Tört. Tud. 37. (Budapest, 1965.) 52 Balogh István 20. jegyzetben i. m. 146-50. 53 Balogh István i. m. 158-59. 54 Balogh István i. m. 165. 358?J