Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Polgár és Szentmargita 1484–1612 között

Varjason 29 elhagyott telket jegyeztek fel.

29 A megye 1588-ban Kemecsey László szolgabíró vezetésével a falvakban „ Zabolcs vármegienek sok insegereol való vallatások"-at végzett. Az akció során a falusi bírákat és minden birtokos egy-egy jobbágyát eskü alatt hallgatták meg a kártételekről, pusztulásokról. Portális összeírást is végeztek, mely feltehetó'en a portaszámok korrekcióját célozta az elszegényedett falvak javára. 66 falu panaszai maradtak fenn s az összeírásban, melynek első' része és a vége hiányzik, 95 településről kapunk adatokat.

30 36 falu az összeírásban is és a vallatásokban is szerepel. Ezen kívül 58 csak az összeírásban és 29 csak a vallatásokban jön elő. A korábbi településtörténeti adatok figyelembevételével megállapíthatjuk, hogy a megye nagy kallói járásából 19 falu nem szerepel, a nádudvari járásból pedig 21. Feltehetően az irat elpusztult első és utolsó részein voltak felvéve. A kisvárdai járásból csak három falut nem találtunk, a minket elsősorban érdeklő dadái járásból pedig éppen csak Szentmargita hiányzik. Ez utóbbi meggondolkoztató, hiszen a falvak felkeresése és összeírása sorjában történt. így nem valószínű, hogy Szentmargita az irat ma már hiányzó részében szerepelt volna. Arra kell gondoljunk, hogy az 1580-as években annyira lecsökkent a lakossága, hogy az összeírok nem keresték fel. Az 1570-80-as években Adony, Miskebököny, Hugyaj, Köteles, Szovát, Ebes, Hegyes, Sziget, Zám, Tetétlen és Hort olyan pusztulást szenvedett, hogy az összeírás idején néptelenek lehettek, - ezért nem leljük fel ezeket sem. Az összeírok Báj falunál bejegyezték, hogy a török elpusztította. Sima az összeírás előtt nem sokkal szenvedte el a törökök rablását, a faluból több mint kétszáz „embert, lánygyermeket" hajtottak el. Dofr-nál feljegyezték: „Az törökök megrablották sok puszta ház vagyon kiknek az urát az törökök hajtották el." Szegegyházát „Az elmúlt télen megrablották Karácsony előtt két héttel az pogány elhajtott 62 embert". Látjuk tehát, a viszonylagosan békésebb 1587. esztendőben is milyen szenvedéseknek voltak kitéve a védtelen falvak. A felsorolt falvak jól mutatják egy török portya útvonalát is. 1588-ban az összeírás szerint Polgáron (Polgár) 24 portát vettek fel. Az összeírásban összesen 45 nevet találunk. Két bíró szerepel, két szolga, egy jobbágynál jegyezték be, hogy „le zallot", egy pedig újonnan épített házzal adómentes. 1594-ben tatár segédcsapatok pusztították-rabolták végig területünket. 1595 októberében birodalmi hadak keltek át a Tiszán a csegei réven. Garázdálkodásaiktól az egész környék szenvedett. Eger elfoglalása után pedig a mezőkeresztesi csatában először együttműködő királyi és erdélyi seregek szenvedtek végül is ve29 A tokaji vár és tartozékainak 1581. évi összeírását lásd OL. Urb. et Conscrip. Irreg. Fasc. 2. No. 2. Valamivel rövidebb és eltérő szöveggel kiadva: Maksay Ferenc szerk. Urbáriumok XVI-XVII. század - Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 7. (Budapest, 1959) 741-761. 30 NYÁL. Acta politica. Fasc. 9. No. 16.1588. - Az egészében rendkívül érdekes és értékes forrás teljes feldolgozása önálló tanulmány feladata, ezúttal csupán a Polgárra vonatkozó adatokat értékesítettük s az összeírásból kiemeltük azokat a bejegyzéseket, melyek a területre a legjellemzőbbek. 352 ?>