Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Polgár és Szentmargita 1484–1612 között

tak közé, s mindkét évben Polgárt és Szentmargitát is közöttük találjuk.

24 Bizonyos, hogy az utóbbit 1572-1582 között nagy pusztulás érte. 1583-ban, mikor másik török hűbérbirtokosra írták át, évi jövedelme csak a kb. 10 házas helységeknek megfelelő' 500 akcse volt.

25 Szabolcs megye nyugati részeinek elnéptelenedése ezalatt az évtized alatt jól megfigyelhető, de az erősen megritkult lakosságú falvak még így is jól őrizték a középkori településrendszer sűrűbb hálózatát. Teljesen elpusztult, elnéptelenedett falu nem volt több mint 10 abból a 150 lakott településből, melyet az 1556. évi dézsmajegyzékből is ismerünk. Az 1570-80-as években az életbizonytalanság mellett a közbiztonság korábbi nagyfokú csökkenése szinte állandósult. A szomszédos birtokosok, tisztjeik és a jobbágyok kölcsönös hatalmaskodásai, a határok miatti összezördülések tovább tartottak. 1573-ban Báthori Miklós mint böszörményi (Bezermen) birtokos panaszolta, hogy jószágait szentmargitai jobbágyok elhajtották. Ugyancsak a káptalan margitai (Zenth Margitka) jobbágyait vádolták 1578-ben 2 lopott ökörnek napkori jobbágyoktól való megvételével és leölésével.

26 1579-ben tizenkilenc szabolcsi nemes tett esküt a káptalan mellett a Polgár (Polgary) és a Báthori Miklós és Zeleméri Miklós tedeji (Thethey) birtoka közötti vitatott Királydomb, Rutkoshát, Hoszszúsziget, Kaszibaszeg rétek és határrészek (Kiral Domb, Ruthkos hath, Hozzu Zigeth, Kaziba szegh) ügyében. Szabolcs megye a káptalan javára döntött, a következő évben a határt újra a régi állapotnak megfelelően húzták meg.

27 Az egri káptalan a nagyfokú birtokbizonytalanság közepette is igyekezett gondosan őrködni földesúri jogai felett. 1585-ben Báthori István lengyel királynak és erdélyi vajdának tiltotta meg három birtoka: Polgár, Szentmargita és Örs (Polgár, Zenth Margitka, Eörs) eladását vagy eladományozását.

28 A XVI. század utolsó évtizede sok megpróbáltatást hozott a nyugatszabolcsi településekre. A lakosságot állandóan zaklatták már az 1580-as években a török portyák, az erőszakoskodó tokaji, kallói és szatmári várbeli zsoldosok. A tokaji vár tartozékainak 1581. évi urbáriuma Polgár és Szentmargita szomszédos területeiről jól mutatja a fokozódó létbizonytalanságot, a települések lassú elnéptelenedését és a lakosság elszegényedését. Az egésztelkes jobbágyok száma csökkent, a zselléreké viszont megnövekedett. Tarján, Nánás, Varjas, Dorog, Vid mind fizették a töröknek az adót s ezért és a háborús pusztítások miatt ugyan a jobbágyságra nehezedő terheket valamivel csökkentették; mégis pl. Dorogon 27, 24 Lukinich i. m. 386. 25 Velics-Kammerer i. m. II. 561. 26 NYÁL. Acta politica. Fasc. 3. No. 12.1573. és Protocollum politicum II. Folio 301.1578. 27 NYÁL. Protocollum politicum IV. Folio 353-54.1579 és Protocollum politicum V. Folio 41-2. 1580. - A tanúskodók szerint a vitatott területeket a káptalan birtokolta és csak az előző esztendőben háborgatták abban. 28 NYÁL. Protocollum politicum V. Folio 371.1585. C^ 351