Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - Építészettörténeti jelentőségű régészeti kutatások Hajdú-Biharban 1944–1984

4k pítészettörténeti jelentőségű régészeti kutatások Hajdú-Biharban 1944-1984 A második világháború nagy pusztulást okozott Debrecen, Hajdú és Bihar me­gyék amúgy sem nagyszámú műemlékében, műemléki vagy városképi jelentősé­gű épületében, történelmi emlékhelyein. Bombázás áldozata lett a református Is­potályi templom. Súlyos károsodás érte a Nagytemplomot és nem kímélte a há­ború vihara a Kollégium és a Déri Múzeum épületét sem, hogy ezúttal csak a leg­ismertebb építészeti emlékeinkre utaljak. A háborús események, de majd különö­sen a nem kelló' gondoskodás miatt az 1950-es évekre a pusztulás szélére jutott a debreceni barokk stílusú római kat. temetőkápolna, a Berettyóújfalu melletti herpályi Csonkatorony, az akkor egyetlen számontartott román stílusú megyei emlékünk. Ugyanígy biztos enyészetre ítélték a lelketlen rongálok a nagygúti Ár­pád-kori templomromot. Jó néhány középkori és újkori építészeti emlékünk megmaradása is csupán a jószerencsének köszönhető'. Területünk kastélyainak sorsát itt említenünk sem kell. Csak nagy erőfeszítéssel lehetett megmenteni a zeleméri, szerepi középkori templomromokat és a nagykereki ún. Bocskai-vár­kastélyt, a hortobágyi nagy szekérállást stb. A felszabadulás után az élet újra indulása a háborús romok eltakarításával kezdődött. A hatalmas lendületű újjáépítés első éveiben nem fordulhatott kellő figyelem a műemlékekre, romterületekre, történelmi emlékhelyekre. Az anyagi erőfeszítéseket életbevágóbb területekre kellett összpontosítani. így is igen rövid idő alatt megtörtént a Nagytemplom, a Kollégium és a Déri Múzeum sérült része­inek helyreállítása. Amikor pedig 1951-ben megalakult a Múzeumok és Műemlé­kek Országos Központja, tervszerű munkához foghattak a szakemberek. Sajnos, az addig eltelt esztendők során igen sok helyen már jóvátehetetlen pusztulás kö­vetkezett be. Erre csak egyetlen példát hozok fel. Még 1943-44-ben, majd nyom­ban a felszabadulás után Só'regi János, a Déri Múzeum igazgatója és Molnár József gimnáziumi tanár, tudományos kutató alapos helyszíni vizsgálódást folytattak Nagykerekiben a Bocskai-várkastély megmentése, helyreállítása céljából. Bocskai István és hajdú katonáinak történelmi emlékhelyévé kívánták alakítani az akkor még jóval több XVII. századi építészeti részletet megőrzött objektumot. A hivata­los szervek késlekedése hozta magával, hogy a várfalak és a délnyugati sarok <E f^ 329

Next

/
Oldalképek
Tartalom