Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Földtulajdon Debrecenben a XVI–XIX. században

kát igénybe vevő nagyszabású reform teremtette meg. Rendelkezéseinek jó része még a XIX. sz. utolsó harmadába is érvényben volt.

12 Az 1774-i rendezés a szántóföldeken véget vetett a földközösségi használati formának. A házutáni földek újraosztását megszüntették, és azokat a belső, házas-telekkel bíró polgároknak „örök tulajdonul" adták. A házutáni földek végleges szétosztásának okai közül a bizottság munkálatairól vezetett jegyzőkönyv a leginkább azt hangsúlyozza, hogy az időnkénti újraosztások során mind több és nagyobb aránytalanság és egyenlőtlenség keletkezett. Az új s most már véglegesnek tekintett elosztásnál a belső telek terjedelmét és az adó nagyságát vették alapul. Minden belvárosi házzal rendelkező polgárnak a belső telek minden 8 D-öle után 300 D-öl föld járt. A nyilas mértékét is ekkor állapították meg 9000 D-ölben. Külvárosi háztulajdonosok, valamint lakók nem kaphattak földet. A házutáni földek végleges kiosztásának adminisztrációját végző tízházgazdák figyelmét különösen felhívták arra, hogy az utca- és házsorrendben történő elosztásból ki ne hagyjanak valakit, aki a polgárok összeírásában szerepel. Gondot fordítottak arra is, hogy a föld egy tagban kerüljön a polgár kezére. Az 1774-i rendelkezések engedélyt adtak arra is, hogy a birtokosok a most már véglegesen birtokukba került földeken tanyaépületeket építsenek, de szárnyasok, sertés, valamint nyáron tehén tartását itt nem engedték meg.

13 A házutáni földekre vonatkozó fentebb ismertetett rendelkezések bár megteremtették az egyéni földtulajdont, még sem jelentették azt, hogy ezek a földek kapitalista értelemben vett korlátlan magántulajdonná váltak. Megtiltották ugyanis a kiosztott földeknek a belső házastelektől való elidegenítését, elcserélését - még zálogjogon is -, csupán az évenkénti bérbeadást engedték meg.

14 A Forgách-féle királyi commissio a házutáni földek végleges kiosztása mellett fontos rendelkezéseket hozott a béresföldek használata és birtoklása

1 terén is. Ekkor készítik el a béresföldek pontos birtokkönyveit és elrendelték, hogy ilyen földekből csak háztulajdonos, okleveles polgárok részesedhetnek, de azok közül is csak, azok, akik gazdálkodással foglalkoznak.

15 A béresföldekben való részvétel alapja az igavonó jószág tényleges birtoklása, azzal való szolgálat. Akinek az adója 10 forinton alul maradt s igavonó jószága sem volt, az nem kaphatott tanyaföldet. 10 forinton felül minden 10 forint adó után 1 nyilas föld járt, hiába volt valakinek 50 forint az adója, ha nem volt jószága, egyáltalán nem kapott földet. Viszont 10-50 forintig terjedő adó után, ahány pár járó marhája volt a polgárnak, annyiszor 1 nyilast kaphatott és minden 8 gulyabeli marha vagy ménesbeli ló után is járt 1 nyilas. Az 50-en felüli jószágokat a föld kiosztásánál nem számítot12 Szűcs Mihály: i. m. 22., Szabó István: i. m. 228., Zoltai Lajos. Birtokmegoszlás Debrecenben 6. 13 A Commissio Forgachiana jegyzőkönyvei - Debreceni Állami Levéltár - Városi Levéltár. w uo. 15 uo. C^ 25