Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A herpályi templomromnál végzett régészeti kutatás és helyreállítás (1972–1975)

tővel; a második osztálynál hármas gerenda lyukakat, föllebb kitört kerek nagy ablakot látunk, melyet kerekívű, a szalagokig nyúló téglapárkány zat koronáz meg. Kelet felé, ahol a templom hajdan állott, befejezett és az átmenetet engedő nagy kerek ív egyik oldala tűnik fel, melyből a toronyba is volt a régi bejárás. Az emeleten, mint Sz. Miklóson nagyobb űr következik, mely kerek ablakba végződik, afölött volt a tető orma, aztán négy négyszögű gerenda helye, és megint egy be nem végzett ablak, mely fölött a párkánynak nincsen nyoma. Ide számítandó II. azon félpillér mely kelet felé nézvén, a torony keleti oldalán látható; a III. ablak mutatja szemközt és oldalt azon téglapárkányzatok szerkezetét, melyek még mai napon is egészben megvannak, -fig. IV. mutatja a torony déli oldalát, régibb Herpályon lévő rajz szerint, melyet itten csak azért közöljük, hogy a rajta, az egyik ablak alatt létezett díszítményt előadhassuk." Sajnos Storno rajzainak hollétét mindeddig nem sikerült felderíteni. Rómer kéziratának őrzési helyén, az Országos Széchenyi Könyvtárban nincsenek. Rómer hivatkozása különben megerősíti azokat az adatokat, hogy a Tardy-családnál több egykorú rajz, vízfestmény és fénykép volt a toronyról. Rómer leírásából kitűnik, hogy bár a templomot a Berettyó áradásai miatt dombra építették - „ de csak azért nemcsak cinctura, hanem mély ér is veszi körül". Keresztúri és Rupp vélekedését a nyírpályi, azaz monostorpályi premontrei prépostságnak Herpályra való helyezéséről megalapozatlannak és „nagyon zavaros"-nak tartja. Nem látja kézenfekvőnek Herpály falu nevének az Osváth-ná\ található Haer(editas) Paul(inorum) rövidítésből való magyarázatát sem. Ugyanakkor, hivatkozva egy korábbi egyházmegyei Schematismusra, mely szerint a herpályi templomot Remete Szent Pálnak ajánlották, felteszi azt, hogy a Herpály szó a nép nyelvén rövidült a Heremitae S. Pauli névből, így szerinte a herpályi monostor kapcsolható a pálos rendhez.

7 Rómer tehát, bár Keresztúri és Rupp tévedését észrevette, az egyházmegyei sematizmus tévedése miatt maga sem volt következetes. Ugyanis - de csak a hagyomány szerint - Szent Pál a nyírpályi (monostorpályi) premontrei apátság védőszentje volt, és semmi bizonyítható kapcsolata nincs a herpályi ismeretlen rendű apátsággal vagy prépostsággal. Osváth és Rómer egyaránt tévedtek a Herpály helynév eredetére vonatkozó magyarázatukban. Annál feltűnőbb ez, mert Osváth, mint említettük korábban is, ismert és felhasznált olyan XV-XVI. századi adatokat, melyek még akkor is Érpályinak nevezték településünket. A magyarázat pedig rendkívül egyszerű. A Berettyó Árpád-kori okleveleinkben többször előfordult Ér néven. A folyó nevét pedig nemcsak az eredetileg Érpályi-nak írt helynévben, hanem másutt is írták Her-nek. így például egy 1274. évi oklevélben Bolcshida földet (terra Bolchhyda) „iuxta tluvium 7 Rómer Flóris kéziratos bihari útinaplója az Országos Széchenyi Könyvtárban található Kézirattár Quart. Hung. 1413.1. szám alatt. Tudománytörténeti bevezetéssel és magyarázó jegyzetekkel ellátva közölte őz. Máthé Márta Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló) címen a Déri Múzeum Évkönyve 1974. évi kötetében (Szerk. Dankó Imre, Módy György és Szendrei István közreműk. Debrecen, 1975) 283-346. - A Rómer által említett Sz. Miklós = Belényesszentmiklós. 240 ?}