Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A herpályi templomromnál végzett régészeti kutatás és helyreállítás (1972–1975)

Her", azaz mint az Ér folyó mellettit írják. (Lásd Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. Studio et opera Georgii Fejér I-XI. Budae, 1829-1844. V/2. 227.) A herpályi Csonkatoronynak ugyancsak részletes leírását adja Bunyitay Vince a váradi püspökség történetéről írt forrásértékű nagy munkája 1883-ban megjelent második kötetében. Ő már a történeti valóságnak megfelelően elválasztja a nyírpályi, azaz monostorpályi, a hagyomány szerint Szent Pálnak ajánlott premontrei prépostságot Herpálytól. Ugyanakkor egyetért azokkal, akik mint Keresztúri is, a herpályi romban nem a falu templomának maradványait látják, hanem egy kolostor egyházáét. Világosan meghatározza, hogy a Csonka-torony a „klastrom-dűlő"-ben állt, míg Herpály falu temploma attól keletre az Egyházsziget határrészén volt, maga a falu pedig az akkor is Teleknek nevezett helyen. Amint munkája harmadik kötetében Herpálynál írja: a falu templomának „ Széthullott tégláiban még most is meg-megakad a szántó-vető ekéje." Mivel bizonyosnak tekinthető történeti adatokat ő sem tudott a herpályi prépostsághoz kapcsolni, a romról az ismeretlen rendű apátságokról szóló fejezet élén, a „titokzatos" curu-i apátsághoz kapcsolódóan írt. Az ő idejében már csak az erősen megrongálódott déli torony, a Csonkatorony állt. Más falmaradványokat nem lehetett látni. A torony dombja körüli kettős ároknak a nyomait viszont még fel lehetett fedezni. Szerinte a kisebb árok egy kiásott kőkerítés helyét mutatja, a nagyobb és mélyebb bizonyosan vizesárok volt. Rómer leírásának kiegészítéseként érdemes Bunyitay szövegét is teljes terjedelemben idézni: „Maga a torony bevakolva sohasem volt, jelenleg két emelet magas, mindenik emelete vissza-visszaszökik; szögletein falszalagok futnak fel, melyek a földszinten már annyira vastagok, hogy közelítenek a tárnokhoz. Tégláinak mérete: 32. 16. 5-5 c/m. Déli oldalának földszintjén egy köríves, kajácsos, lőrésszerű ablak látható; első emelete áttöretlen, de második emeletének déli és nyugati oldalán egy-egy félköríves ablak van, egykor valószínűleg az elválasztó oszlopkákkal, de ezek ma már hiányzanak. Legjellemzőbb itt, a második emeleti ablakai felett egy tornyot körülfutó pártázat, mely, mint mellékelt rajza előtünteti, alant félköríves, fent négysoros törött-pálcza díszítménnyel van ékítve." Igen érdekes és megfontolandó gondolatot vetett fel Bunyitay-ban azzal kapcsolatban, hogy Herpálytól északkeletre állott Szentkozmadamján nevű falu. Mint írja: „Ha eszünkbe jut, hogy ez iker-név mily közel áll a Szent-Benedek-rendhez, melynek alapítója remetesége helyén, Subiacoban két monostort emelvén, ezek egyikét Szent-Kozma és Dámján vértanúk tiszteletére szentelte: e megemlékezés ismét legalább sejteti, hogy milyen rend monostora állt a mai „Klastrom-dűlő"-ben?"

8 8 Bunyitay Vincze: A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig I—III. (Nagyvárad, 1883-1884) II. 364-366. és III. 238-239. - Az Árpád-kori Nyírpályi és a későbbi Monostorospályi azonosságára lásd a nyírpályi premontrei prépostságról szóló részt: i. m. II. 409-411. és a Nyírpályiról írottakat: i. m. III. 275. Bunyitay már ismerte és hasznosította az ő korában €^ 241