Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A herpályi templomromnál végzett régészeti kutatás és helyreállítás (1972–1975)

lui református templom orgonaalapjába. A birtokos 1854-ben vízfestményt készíttetett a déli toronyról s ezután „annak felső emeletét lehordatta, mert a falazat ledőlésétől lehetett tartani, annyira kifelé dóit annak egyik oldala." 1858 körül pedig a templomdombot körbevevő árkot behúzatta, feltöltette. E földmunka során egy kb. 20 kg súlyú harangdarabot találtak, erről a családi hagyomány annyit őrzött meg, hogy az egy az újabban öntött harangokénál keskenyebb és magasabb, feltehetően díszítetlen harangból való volt.

4 Bizonyosra vehetjük azt is, hogy az 1840-es évek után, de legkésőbb 1858 körül a templom hajójának és a kápolnának a század elején még látható fennálló romjai teljesen elenyésztek. Tégláikat elhordták, az alapokat feltételezhetően éppen a fentebb említett tereprendezés során földdel borították be. Annyival inkább is sajnálatos, hogy a herpályi templomromnál nem folytattak komolyabb régészeti kutatást amíg még a falmaradványokból több megvolt, mert különben a magyar archeológia figyelme éppen 1854-ben fordult Herpály felé. Ekkor került ugyanis elő a Tardy-tanya közelében az európai hírű germán aranyozott ezüst pajzsdudor s később a régiségeket gyűjtő földbirtokos, Tardy Sándor kezdeményezésére a lelőhely közelében több kisebb dombot megástak, melyekből népvándorláskori és középkori leletek és embercsontok kerültek elő.

5 Az egyháztörténeti irodalomban tovább terjedt a nyírpályi prépostságnak Herpállyal való azonosítása, annak ellenére, hogy Rómer Flóris és Knauz Nándor általában emeltek kifogást Keresztúri vélekedésével szemben a nagyváradi püspökség területére helyezett apátságok és prépostságok számát tekintve is. Rupp Jakab jelentős egyháztörténeti munkájának harmadik kötetében, mely 1876-ban jelent meg, továbbra is Herpályra teszi a nyírpályi, azaz monostorpályi premontrei praelatúrát.

6 Bihar megyei kutató- és gyűjtőútja során 1878. szeptember 22-én felkereste a herpályi templomromot Rómer Flóris, a magyar régészettudomány egyik nagynevű megteremtője, Tardy Sándor meghívására. Útjára itt is elkísérte Storno Ferenc festőművész, aki néhány nappal korábban már kiment Herpályra és lerajzolta a Csonkatornyot. Mivel Rómer írta le először hitelesen a herpályi romot, szövegét teljes egészében idézzük. „Feltűnő, hogy az egész szembeötlő torony téglából van felépítve, minden kőnek közvetítése nélkül, falszalagokkal és négyszögű fejű pillérekkel és oszlopokkal. Storno rajza (fig. I.) mutatja a még most is 13,30 méternyi toronyrészt, mely az északnyugati oldalon alulról felfelé oldalszalagokat tüntet fel, és pedig két összehúzódó esve4 Némethy Gyula: A herpályi-i Csonkatorony és a kiásott templomalapok. A Biharvármegyei és Nagyváradi Régészeti és Történelmi Egylet 1903/909-iki Évkönyve. (Szerk. Kiss Kolos Jenő, Nagyvárad, 1909) 15., 18., 19. - Némethy a herpályi puszta akkori birtokosa, Taray Sándor szóbeli közléseire hivatkozik. 5 Tardy György: Berettyóújfalu keletkezése, története, fejlődése (Berettyóújfalu, 1937) 16. 6 Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története fő tekintettel az egyházi intézetekre... I—III. (Pest, 1870-1876) III. 282. C^ 239