Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)
Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban
lunk is - úgy érezzük megalapozottan - kikövetkeztetett csarnoktemplommá bővítése a kegyuraságot gyakorló ó'si földesúri család, a Debreceniek utolsó nemzedékeihez köthető. A két építési fázist, az elsőt 1317 előtt, a másodikat leghamarabb az 1360-as és 70-es évek váltásakor - kizárólag a jelenlegi Nagytemplomon belüli ásatással lehetne bizonyítani. Bizonyos, hogy a néhány évvel korábban már teljesen megépült és felszentelt templomot Dózsa nádor halála után, 1324 táján keríthették birtokukba a domonkos rendiek. A pápai oklevél azon kitétele, hogy „világi hatalom támogatásával" ugyan vonatkozhat Dózsa fiai közül Jakabra vagy Pálra, de gondolhatunk a család másik ágából származó Péterfia Jakabra, akivel a Dózsa fiak később birtokperbe is keveredtek. Az új településközpont tervszerű kialakításának másik tényezője az 1270-es években már álló földesúri kúria megerősített kastéllyá való kiépítése, amit szintén az 1310-es évekre helyezünk. Károly Róbert hűtlen nádora Barsa nembeli Kopasz felkelésének leverése után egykori tartományában a királya rend helyreállítását kipróbált hadvezérére és bizalmasára, Dózsára bízta. Mint a király helyettes bírája Debrecenben ad ki oklevelet már 1317. nyár közepén. Ugyanazon év júliusában bihari és szabolcsi ispán lett és Szatmár, Szolnok és Kraszna megyékben a király személyének képviseletében kiküldött bíró. 85 1318 nyarán nevezte ki Károly Róbert erdélyi vajdává, majd megkapta Szolnok megye ispánságát. 86 1322. év végén pedig nádor lett. 87 Dózsa kormányzati tevékenységének jó részét Debrecenben látta el. Ez is indokolta a kúria nagyobbítását, erődítését. A forrásainkban később emlegetett árokkal is körülvett régi kastély (vetus curia vagy castellum) 1322 előtt bizonyosan állott. De igazi vár sohasem lett. Az 1564-ben felgyújtott kastély helyére való emlékezés szájhagyománya vár-ról szólt. Ezért nevezték el 1845-ben Vár utcának a korábbi Könyvnyomtató köznek nevezett utcát. Itt jegyezzük meg, hogy a XVI-XVII. században egész Közép-Európában nagy kereskedő-iparos városnak ismert Debrecenről el sem „hitték", hogy ne lett volna középkori vára. Ha nem volt, a képzelet megrajzolta. A Városi Múzeum első állandó kiállításában szemlélhették meg a látogatók egy feltehetően a XVII. században készült Debrecin feliratú városképi rajznak a fénykép-másolatát. A metszet olasz mestere alacsony hegyek koszorújában ábrázolja a várost s feltünteti az emeletes nyolcszögletű Magazino-t (raktár), a két tornyú Castello-t (várkastély) és a bástyafalakkal körülvett Fortezza-t (erőd). Az új központ kiépülésével egy időben 1300 és 1340 között záródott össze a korábban csak egymás melletti településrészek hálózata. Délen a Hatvan, illetve a Cegléd (ma Kossuth) utcák, keleten a későbbi Kígyó, Mányi és Faragó utcák vo85 Magyar Országos Levéltár. Dl. 96064, 97728. - Anjou-kori okmánytár. I. 435-436. és 436-437. és a nagykállói Kállay-család levéltára I—II. (Szerk. Szentpétery Imre, Bp. 1943) I. 25-26. 86 Anjou-kori okmánytár I. 462 és 489. - Dózsa vajda két albírája Iván mester és Pál ispán Debrecenben ítélkeznek, lásd Magyar Országos Levéltár. Dl. 96066. 87 A Kállay-család levéltára I. 43., 44. - Zichy okmánytár I. 214. ¥% 219
