Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban

tőlük aligha vitatható el." Az, hogy a pápai oklevél Imre püspököt építtetőnek írta, csak arra utal, hogy őneki is lehetett valamilyen köze a templom tényleges építtetéséhez.

77 Véleményem az, hogy Ivánka püspök panaszában elődjének mint építtetőnek szerepeltetése elsősorban határozott érv a domonkosok ellen, akár volt valóságos szerepe Imre püspöknek az építésben, akár csak a felszentelést végezte. Az építési idő meghatározásához a templom stílusának elemzésével is igyekezett közelebb jutni a kutatás. Tanulmányunk első részében már felhasználtuk a Verestorony és az északi imaterem vonatkozásában - az 1626 után átalakított tempómról ránk maradt négy ábrázolást: egyet 1712-ből, 1783-ból és 1788-ból a két céh szabadulólevél városképét, végül pedig az 1802. évi tűzvész után felvett, két változatban is ismert rajzot. Utóbbival egyidoben készült az alaprajz, mely feltűnteti a körítőfalat és az abba beleépített Verestornyot. Az északi imaterem keleti részét illetően az 1980. évi ásatás bizonyította az alaprajz pontatlanságát. Már Zoltai megállapította az alaprajznak - különösen is az András-templom belső szerkezetére vonatkozó hiányosságát, tökéletlenségét. Ugyancsak hangsúlyozta a templom déli homlokzatát, illetve a nyugati homlokzatot a Cserepestoronnyal és a kishajó tornyával mutató ábrázolásokról, hogy azok „...kezdetlegesek, hiányosak, kevésbé megbízhatók."

78 22. kép. Zoltai Lajos rekonstrukciós alaprajza, 1925. 77 Entz i. m. 49. 78 Zoltai: Települések, i. m. 22-23. 212 C^