Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban

y\ Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban Debrecen 1290-1390 között Prof. Szabó István emlékének I. A századokon át városközpontul szolgáló Kálvin téren az ún. „szűkület" házainak szanálása után Kertai László Ybl-díjas építészmérnök (Debrecen, KELETTERV), aki már korábban is foglalkozott a történeti városmag rekonstrukciójának kérdéseivel, 1979 nyár elején felvetette a gondolatot, hogy a szanált házak helyén régészeti kutatást kellene folytatni. A XIV-XVI. századi földesúri kastélyhoz (vetus curia, vetus castellum = régi udvarház, régi kastély) tartozó udvar északnyugati részét és az esetleges itt elhelyezett kisebb épületek alapfalait, illetve a megerősített külsó' árok- és sáncrendszer alapját ugyanis a korábbi helytörténeti irodalomból ezen a területen lehetett sejteni. A Megyei Műemléki Albizottság (MAB) 1979. évi nyári értekezletén is napirendre került ez a kérdés, egybekapcsolva a Nagytemplom helyén állott gótikus Szent András templom, illetve a XVII. század derekán melléje épített harangtorony - Verestorony - maradványai megkutatásának szükségességével. Ezt Sápi Lajos a MAB részérói már régen és többször is felvetette. Zoltai Lajos, utóbb Balogh István munkássága nyomán ugyanis tudott volt, hogy a középkori Szent András templom nyugati tornyának egy kis része a Nagytemplom nyugati bejárata előtt a podeszt, illetve a lépcsőfeljáró alá esik. Sápi a Nagytemplom alaprajzát rávetítette az 1802-ben megégett András templom egyetlen ránk maradt alaprajzára, az eredményt vázrajzban tüntette fel összefoglaló munkájában.

1 Az András templomtól délnyugatra eső harangtorony falma1 A Megyei Műemléki Albizottság 1979. május 11-i értekezletén az esetleges kutatással kapcsolatban Sápi Lajos, ár. Móáy György, ár. Dankó Imre szólaltak fel. Dr. Angyal László az albizottság elnöke, a Hortobágyi Intézőbizottság titkára pedig bejelentette, hogy a HIB anyagi támogatást nyújt a régészeti feltáráshoz. - Az András-templomra és a Nagytemplom építésére vonatkozóan lásd Zoltai Lajos: Települések, egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város mai határa és külsó' birtokai területén a XI-XV. századokban (Debrecen, 1925) 21-25. uő: A debreceni Nagytemplom - Debreceni Szemle I. évf. (1927) 192-195. Szentpéteri Kun Ágota: A debreceni ref. Nagytemplom. 1805-1827. (Debrecen, 1930) - Balogh István: Debrecen (Bp. 1958) 10., 12., 41. s köv. - uő: Péchy Mihály és a debreceni Nagytemplom építése - Művészettörténeti Értesítő. H l55