Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban

radványainak részei pedig napvilágra is kerültek, amikor ide 1950 őszén benzinkutat telepítettek. Kádár Zoltán, a Kossuth Lajos Tudományegyetem akkori intézeti tanára egyetemi hallgatók bevonásával szerény kutatást végzett itt. Az András templomot 1802-ig körülvevő kerítésfal több rövid szakasza pedig 1955-ben vízvezetéki főnyomócső fektetésekor bukkant elő a föld alól.

2 Kutatás a középkori kastély udvarán 1980 tavaszán a Városi Tanács Építési és Közlekedési, valamint Tervosztálya megszervezte, hogy a Kálvin téri szanált házak területén - az esetleges későbbi régészeti ásatást megelőzve - gépi erővel kutatóárkot húzhassunk. Május 5-én jelöltem ki egy 70 méter hosszú, északkelet-délnyugat tájolású, de kifli alakban enyhén hajló 170 cm széles felületet. Május 10-ig a föld kitermelése az árokból markológéppel megtörtént. Az átlagosan elért mélység 2-2,4 méter, a legnagyobb mélység 2,7 méter volt. A kutatóárok délnyugati egyharmadán ebben a mélységben nem sikerült a lebontott épületeknek még a pinceszintje alá sem jutni. Ezért ezt a szakaszt biztonsági okokból azonnal visszatemettük. A kutatóárok középső és északkeleti szakaszaiban, az egykori udvarok helyén, tudtunk értékelhető rétegtani megfigyeléseket tenni. A felső, átlagosan 40 cm vastag törmelékes réteg alatt egy 95-110 cm vastagságú humuszosodott réteg húzódik. Ebben semmilyen leletanyag nem volt. Itt kell megjegyezzük, hogy a város belterületének számos pontján ebből a mélységből XIX. század eleji kerámia és más leletek kerültek elő. A humuszosodott réteg alatt egy viszonylag vékony, 12-16 cm vastagságú sárga agyagos réteg mutatkozott. Várható volt, hogy ez alatt az a szürke homokos talajréteg tűnik fel, melynek mélységéből a város keleti felének több helyéről XVIIXVIII. századi leletek kerültek napvilágra. A homokos talaj helyett, a jelenlegi felszíntől számítva tehát 147-166 cm mélységben, egy viszonylag homogén, fekete színű, nedves, kotus ún. eltalajosodott réteg kezdődött, mely a kutatóárok feltárt 1958. 4. sz. 281. s. köv. - uő: A debreceni Nagytemplom (Bp. 1962) 13. s köv. - Az Andrástemplom és a Verestorony 1802. évi tűzvész után felvett alaprajzát illetve délkelet felől felvett homlokzati rajzát közli Szűcs István: Szabad királyi Debreczen város történelme I—III. (Debrecen, 1871) I. kötet 268. és 269. oldal között két mellékleten. - Sápi Lajos: Debrecen település- és építéstörténete (Debrecen, 1972) 1. sz. melléklet a 8. és 9. oldalak között. 2 A benzinkút telepítését Debrecen Városi Tanács VB. a 7.728/5-2/1950. VI. sz. határozatával hagyta jóvá 1950. október 18-án. Erre azért került sor, mert a Vörös Hadsereg útja és az Arany János utca sarkán levő benzinkutat közlekedésrendészeti okokból megszüntették, az újat eredetileg a Füvészkert utcára, a Hatvan utca sarkától 5 méterre kívánták helyezni. Ezt nem hagyta jóvá a rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztálya. így került a Nagytemplom melletti kis parkba, 1954-ben szüntették meg. - Az 1950. őszi kutatásról - ha készült is - semmilyen dokumentáció nem maradt fenn sem a Déri Múzeumban, sem a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában. - Az 1628-ban épült körítő fal részeinek 1955. évi előkerülésére lásd Sápi i. m. 57. 156 C^