Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Orosz István: A 80 éves Módy György köszöntése

tát, úgy Módy György soha el nem hervadó érdeme lesz, hogy ezen a sokszor kiegészítésre szoruló alapon - emelte fel azt az épületet, amelyre már a virágbokrétát kitűzték, de a tetó' ácsolása még hátramaradt." Az épületeket igen gyakran szórványos adatokból, hiányos téglákból kellett felépíteni s az adatok közül az oda nem illőket kigyomlálni. A településmonográfiákat fenyegeti leginkább az a veszély, hogy jó szándékú dilettánsok által félreolvasott okleveles adatokat, néphagyományban élő mondákat is forrásként kezelnek. Módy Györgyöt felkészültsége megóvta e kísértéstől. Két példát legyen szabad említenem. Osváth Pál nyomán Herpály nevét magyarázták a „haer(editas) paul(inorum) tudálékos szófejtésből, holott, miként Módy joggal magyarázza az Ér-nek is nevezett Berettyó mentén lévő település első birtokosa vagy védőszentje volt Pál. Ezért hívták először csak Pályi-nak később Érpályinak. Tokajt egyes korábbi monográfiák gyakran nevezték a királyi „kutyapecérek" birtokának. A „caniferorum" azonban téves olvasata a „cruciferorum"-nak, így Tokaj nem a kutyapecérek, hanem a keresztet viselő johannita lovagrend birtoka volt. Módy György középkori településtörténeti írásainak még egy sajátosságára figyelhet fel az olvasó. Soha sem csak az adott település múltját vizsgálja, hanem a mai határban lévő valaha volt, de elpusztult településekét is. így Berettyóújfalu középkori története valójában 12 települést foglal magába, a mai Hajdúszoboszló határában pedig Sziget, Köteles, Angyalháza, vagy Szomajom, Korpád és Kornyó, illetve Kis-Szoboszló nevű települések is megtalálhatók voltak. Módy Györgynek elévülhetetlen érdemei vannak az eltűnt települések lokalizálásában, hol megerősítve, hol cáfolva Zoltai Lajos és mások véleményét. Módy Györgyről a korábban már idézett méltatója azt is írta, hogy felvállalta „a Zoltai életmű szinte egészének tudományos revízióját, hol egyetértve vele, hol ellentmondva neki". Zoltai életművének jelentős része Debrecen történetéhez kapcsolódott s Debrecen múltja, ha nem is olyan arányban, mint Zoltainál, Módynál is meghatározó jelentőségű. Aligha véletlen, hogy a jelen válogatás első fejezete Debrecen történetével kapcsolatos írásokat tartalmaz. Mindjárt első helyen a debreceni erdős puszták történetét feldolgozó kötetet, amelyben az egykori „erdész" Módy jól hasznosította a terep ismeretét. Az erdős puszták, mint ismeretes, különleges szerepet játszottak a hagyományos debreceni gazdálkodásban, hiszen még a 19-20. század fordulóján is a legelőn tartott állatok teleltetési helyei voltak s bár a polgárok többször is megváltották azokat, mégis a város nevére voltak telekkönyvezve. Módy jó szemmel vette észre nemcsak az erdős puszták különleges helyzetét, de a földtulajdon viszonyok sajátosságait is. Igaz ez utóbbi kérdést tárgyaló tanulmányában egy 14 ?)