Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)
Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Földesúri kúriák és várkastélyok Debrecenben
nyerte el, amikor Komáromi György, Komáromi Csipkés György fia tulajdona volt (1913-ban bontották le, helyére emelték- a Pénzügyigazgatóság palotáját). 14 Debrecen vázolt településképe teljes mértékben ellentmond kalmárai, marhakereskedő tőzsérei és iparosai vagyonosságának, annak a szívós élniakarásnak, mellyel polgárai újra meg újra talpraálltak a sok sarcolás, fosztogatás és tűzvész után. Ha adataink nem lennének megbízhatóak, nem hinnénk el, hogy a döntő többségben nem időtálló, falusias házak, a poros-sáros utcák, a nyílt árkokban lefolyó szennyvíz, a trágyadombok ugyanazt a várost mutatják, mely fennmaradása és viszonylagos önállósága érdekében három hatalmat szolgálhatott pénzzel és „mindenféle adómmal". Azt a várost, mely kollégiumával, nyomdájával a magyar művelődés egyik központja volt. IV. Henrik francia király követe, Bongart 1585-ben azt írta, hogy Debrecen óriási falu, bizonyára olyan nagy mint Prága. Rálamb svéd követ 1657-ben úgy látta, hogy a várost ugyan polgárok és kereskedők lakják, de alig van kőből épült ház, az utcákat és a piacteret sárpocsolya lepi el. A nagyszebeni A. Pinxner 1693-ban átutaztában ezt írta: „...óriási terjedelmű, de igen otrombán épült, alacsony házai majd a földbe süllyednek és a templom körül lévők kivételével mind náddal fedettek." 15 - Nem vették észre, hogy a sivár és számukra taszító külső hihetetlen helytállást, szorgalmas munkát, Európára tekintő műveltséget és önálló szellemiséget takar, hogy cívisei a földes házakban is polgárnak érezték magukat. (In: Történeti tanulmányok II. Debrecen, 1993. 5-14. Acta Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth nominatae. Seris Historica XLVI.) 14 Zoltai Lajos: A legrégibb debreceni ház története - Törösdyek, Vígkedvűek, Dobozyak háza = Debreczeni Képes Kalendáriom XIII. évf. (1913) 147-149. és uő: Vázlatok, i. m. passim. 15 Bongart és Pinxner mondatai: Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten 10541717. (Összegyűjt, és jegyz. Szamota István, Bp., 1891) 172., 427-428. - Claes Rálamb útikönyvének részlete a Déri Múzeum Általános Történelmi Dokumentációs Gyűjteményében svéd és német nyelven. C^ 143