Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)
Orosz István: A 80 éves Módy György köszöntése
létre, amely a háromhajós gótikus templom északi mellékhajójához csatlakozott. A Szent András templom eddig csak egy-két céhlevél ábrázolásáról volt ismert, maradványa pedig egy zárókő' volt. Módy feltáró és rekonstrukciós munkája nyomán a város lakói képet alkothatnak maguknak az eredeti templomnak legalább egy részéről. A jelen válogatás Módy György tanulmányai közül tartalmaz ipartörténeti (a herpályi monostor harangjairól szóló), numizmatikai (a polgári pénzleleteket bemutató) és muzeológiai tanulmányokat is, kifejezvén azt, hogy a szerző nemcsak a társadalomtörténetben, régészetben és művészettörténetben, de a történeti segédtudományokban is járatos. Muzeológiai írásai tisztelgést jelentenek elődje: Zoltai Lajos előtt, aki ugyanolyan szerelmese volt Debrecen és vidéke múltjának, mint Módy György. A nyolcvanadik életévét ünneplő szerző azonban mégis elsősorban történész, aki a sokféle tudományszakban megszerzett jártasságát egyetlen célnak rendeli alá: a múlt minél alaposabb és valóság hűbb megismerésének. Módy György nem a korszakokat átfogó országos szintézisek, hanem a minden történeti adatot helyére tevő analízisek mestere. A múlt belső összefüggéseit nemcsak felismeri, de zárt bizonyító rendszerének logikája szerint rá is vezeti olvasóját arra a következtetésre, hogy a dolgok valóban úgy történtek meg, ahogy tanulmányai megfogalmazzák. Település és birtoklástörténeti tanulmányai többnyire a hajdúsági, bihari, tiszántúli falvak középkori és kora-újkori történetére vonatkoznak. A hajdúsági településmonográfiák megszületését elősegítette Béres Andrással közösen készített kiadványa a hajdúság történetének és néprajzának irodalmáról, amely 1956-ban jelent meg. Az 1970-es évektől sorra születtek a hajdúsági településmonográfiák Hajdúdorogról, Hajdúhadházról, Hajdúnánásról, Hajdúböszörményről, Hajdúszoboszlóról és Polgárról, amelyekben a hajdúk letelepítése előtti korszak birtoklástörténetét és településtörténetét Módy György írta egyedül, vagy mások társaságában. De részt vállalt Berettyóújfalu, Herpály, Bakonszeg, Biharnagybajom, Zsáka, Szovát, Egyek, Tokaj s más tiszántúli települések középkori múltjának feltárásában is. Egyik méltatója együttesen elemzi Módy írásait e monográfiákban s kiemeli a szerző nagy érdemét, hogy „az elpusztult középkori településeket minden esetben megpróbálja régészeti lelőhelyekkel is azonosítani, s a középkori leletek, pl. Szoboszló esetében a három éremkincs történeti értékét is kiaknázni." E sorok írója, aki maga is részese volt e monográfiák létrejöttének, így már születésükkor megismerhette Módy György tanulmányait, csak megerősíteni tudja azt a véleményt: „ahogy Zoltai Lajos a semmiből teremtette meg a középkori Szabolcs megye egykor Hajdú megyéhez csatolt részének középkori településtörténeti vázlac^ 13