Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Földesúri kúriák és várkastélyok Debrecenben

birtokában a Brankovicsot követő Hunyadi János illetve Szilágyi Erzsébet, majd Corvin János ideje alatt az ő kastélyuk is ez lett volna.

36 Ezt a néphagyományt már az idézett 1934. évi cikkében megcáfolta Zoltai. Való igaz, hogy a színház építése eló'tt ebből a célból megvásárolt Semsey telken egy nagyon réginek bizonyult, ódon és rossz állagú épületet bontottak le. Ez lehetett az egyik alapja a szájhagyományoknak. A másikat ő nyomozta ki. A színház udvarával szomszédos telkeknek a XVIII. század első felében ugyanis Hunyadi és Szilágyi nevű tulajdonosaik voltak. Ezeket a családneveket örökítette át a múlt századi emlékezés.

37 Brankovios nagy uradalmai közül 1444. július 3-án örökbirtokul átadta Hunyadi Jánosnak a Zaránd megyei Világosvárat tartozékaival és valószínűleg ezzel egy időben a debreceni uradalmat is, de csak zálogbirtokként. Brankovics 1448 őszén történt árulása járult hozzá, hogy Hunyadi a második rigómezei csatában vereséget szenvedett. A menekülő Hunyadit addig tartotta fogságban, amíg egyességre nem kényszerítette, mely szerint a kormányzó kezére adott birtokait viszszakapja. 1449. nyarán azonban Hunyadi háborítatlanul birtokolta Debrecent és uradalmát. Augusztus 29-én az ő parancsára adta ki a debreceni bíró és esküdttársai a szűcs céh pontokba foglalt szabályait.

38 36 Szűcs i. m. 1.139. 37 Zoltai Lajos: Castellum de Debröcön. i. m. 38 A céhlevelet lásd HBML. IV.A. 1021/a. Meo. 32. sz. alatt. - A rác despoták mint a debreceni uradalom birtokosai és uradalmaiknak Hunyadi János kezére kerülésére, lásd Módy György: C^ 129