Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Földesúri kúriák és várkastélyok Debrecenben

ta.

11 Az általa tanulmányozott forrásokból megállapította: „A szóban forgó urasági udvartelekhez (Curia) tartozott egyebek között a máig is úgy nevezett Kuria-rét, egy szép és téres kaszáló a nagy Cserén. Oda tartozott még az úgynevezett Urréte is a nagyerdő' mellett."

12 Szóltunk arról, hogy Zoltai az 1925-ben megjelentetett munkájában a Szent András templomtól keletre a Csapó utca elején a ferences kolostorral szembeni valamelyik telken gyanította a régi kastélyt, - „...mellyel néhány XVI. századbeli oklevelünkben és jegyzőkönyvekben ismételten találkozunk.

13 Bár az 1910-20-as években alaposan tanulmányozta a jegyzőkönyveket, a kúria és kastély helyére nem az 1551. évi adatot idézte, hanem a főbíró és az esküdtek 1567. április 8-án hozott határozatát arról, hogy Kovács Mihály házat építhet a régi várkastély kapuja előtt (ante portám Castelli veteris), Borbély János háza mellett.

14 Az ún. új kúriáról csak azt írja Zoltai, hogy azt a régi kúriától a források egyértelműen megkülönböztették s ott „...enyingi Török János és Ferenc szoktak megszállni, amikor Debrecenben tartózkodtak... hollétéről semmi tudomásunk nincs. A szájhagyományt biztos adatok nem támogatják."

15 Az új kúriáról tőle sem tudunk meg sokkal többet mint Szűcs Istvántól. De az említett szájhagyományon mire célzott Zoltai? Egy korai cikkéből ez is kiderül, mivel abban egy olyan néphagyományt cáfol meg, melyet Szűcs István átvett. Utóbbi azt írta; amikor azt a szájhagyományt ismerteti, hogy a későbbi városháza helyén földesúri kúria volt: „...a városházi ó épületeknek ... építési modora, beosztása ... éppen nem bizonyítják azt, hogy ezen szó alatti ódon épület a Török nagy úri birtokos családnak dísz kastélya lett vagy lehetett volna. Ha netalán volt is, mind öszsze is condescensionalis hely (alkalmi földesúri szálláshely M. Gy.) lehetett; de rendes lakó kastély soha nem volt. - Ha már valamely máig is a régi korból fennálló épületre ráfogható volna az, hogy az hajdan nagyúri lak volt, azt inkább a Piacz11 Szűcs István: Szabad királyi Debreczen város történelme három kötetben (Debreczen, 1871) II. 534., illetve 1.134. - A magisztrátus úgy döntött, hogy ha ötvös Fábián megadja a 70 forintot, melyet Koppány Mihály fizetett ki helyette Bódog Gábornak, akkor a ház tulajdona felett egyezkedhetnek, lásd Debrecen város magistrátusának jegyzőkönyvei 1550/1551. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Forráskiadványai 3. (Sorozatszerk. Gazdag István, kötetszerk. Szendrey István. Fordította, a válogatást végezte Balogh István, Debrecen, 1982.) 64. a 324/6. határozat. De már október 24-én a magisztrátus előtt ezt a házat Koppány Mihály (in piatea Capo prope castellum coram claustro) átengedte és adta fiának Ötvös Lónncnek, lásd i. m. 77. a 368/2. határozat. 12 Szűcs i. m. 1.135. 13 Zoltai i. m. 14-15. Itt említi, hogy a Vár utca név semmit sem segít a kastély helyének pontosításában, hiszen ezt a nevet a szájhagyományban őrzó'dött „vár" nyomán csak 1845-ben kapta a korábbi Könyvnyomtató-köz, máskor Karancsiköz déli ága. 14 Debrecen város magistrátusának jegyzökönyvei 1566/67. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Forráskiadványai 13. (Sorozatszerk. Gazdag István, kötetszerk. Szendrey István. Fordította P. Szalay Emőke, Debrecen. 1985.) 63. a 164/1. határozat. 15 Zoltai i. m. 15. €^ 123