Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Földesúri kúriák és várkastélyok Debrecenben

utczának keleti során máig is fennálló 2146. szám alatti házról lehetne állítani, mint a melynek máig is fennálló része világos bizonyságot teszen arról, hogy annak hajdani birtokosa, igazi nagy úr (dynasta) volt."

16 A hagyomány makacsul azt tartotta a múlt század derekán is, hogy a kétségtelenül a XVI. században épült ún. Szikszayház a Piac utca 26. sz. alatt volt az enyingi Törökök „új kastélya". Sőt azt is tudni vélték, innen alagutak vezettek az elpusztult középkori kolostorokhoz. A házat 1912ben bontották le s mint Zoltai írja: „.. .sem a szomszédos takarékpénztári palota, sem a városi bérház építésénél nem találtak alagútra, de még az egymás feletti kettős pincesor sem került elő, amelynek létezését pedig szintén sokan tudni vélték."

17 A régi kastély más néven régi kúria helyének pontosabb meghatározására Zoltai további kutatásokat is végzett. Ezek eredményét összefoglalta egy 1934-ben közreadott terjedelmes újságcikkben. A jegyzetekkel ellátott szövegét pedig belefoglalta a Debrecen helyrajzi története c. hatalmas, kéziratban maradt munkájába. Korábbi álláspontján keveset kellett módosítani. A kúriát és a rajta épített kastélyt most már nemcsak az általa 1925-ben idézett 1567. évi adat, hanem négy, az 1551. évi jegyzőkönyvben megörökített a kastély melletti házakra vonatkozó adat nyomán „...a Csapó-Vár utcák szegletén lévő 14-18. sz. telkekre" helyezte: 1551 április végén Csepke Tamás a magisztrátus előtt két ízben is letartotta és tiltotta a vele perben álló Nagy Ambrusnak a kastély árka melletti (penes Castelli fossam) illetve második alkalommal a kastély melletti (prope Castellum) Csapó utcai házának eladását és vételét.

18 Az eddig előadottak alapján az ún. régi kúria vagy kastély helyére vonatkozóan a következőket foglalhatjuk össze. A minden bizonnyal 1270-ben már álló földesúri udvarházat a település egyik első temploma közelében kell keresni. Az udvarházat véleményem szerint már 1290-1310 között megerősítették, - árokkal és palánkkal vették körül. Az is bizonyos, hogy a Csapó utca 1845. évi házszámozása után a 14., 16. és 18. számot kapott házak telkein állott, tehát az utca északi oldalán. Szemben az utca déli oldalán az 1322-ben alapított ferences kolostor és temploma épületével, melyet teljes bizonyossággal helyezhetünk a későbbi belső ispotály majd a városi istállók Csapó u. 13. sz. alatti telkére. A kúria telkén nemcsak a megerősített földesúri udvarház állott, hanem gazdasági épületek, szérűskert, istállók és Debreceni Dózsa idejétől a közvetlen katonai kíséret szállása is. Az ismertetett adatokból kitűnik, hogy a palánkon a Csapó utca szomszédos telkére néző kapu volt, bizonyára ugyanilyen kapu nyílott nyugat felé is. " Szűcs i. m. II. 533. 17 Zoltai Lajos: A legrégibb debreceni ház története. - Törösdyek, Vígkedvűek. Dobozyak háza. = Debreczeni Képes Kalendáriom XIII. évf. (1913) 148. 18 Zoltai Lajos: Castellum de Debröcön = Debreceni Újság 1934. március 25-i vasárnapi száma. Zoltai Lajos: Debrecen helyrajzi története, szövegrész és táblák. A Déri Múzeum Általános Történelmi Dokumentációs Gyűjteményében, a 101-102., illetve a jegyzetek a 229. kéziratoldalon. 124 ft